53671. lajstromszámú szabadalom • Választókészülék önműködő távbeszélő központokhoz
— 2 -A tulajdonképeni horgony ezen célból az általa mozgatandó kartól külön van választva és az utóbbinak táraadási pontja a mágneses mező középpontjában fekszik. Úgy az emelő-, mint a forgatómágnes számára továbbá csak egy rúgó van elrendezve, amely kettős célra szolgál és pedig egyrészt a horgonynak és karjának, másrészt az utóbbi által hordott forgató- vagy emelőkilincsnek nyugalmi helyzetébe való visszavezetésére. A Strowger-féle rendszernély a kapcsolóhenger mindegyik kontaktusa számára külön, helytálló kontaktusmező van elrendezve, amelyen a kontaktuskarok mennek végig, vagyis az (A) vezetékek, a (B) vezetékek amelyek az előüzetőállomásokhoz vezetnek és a vizsgálóvezeték, mely csak a központban van elrendezve, külön kontaktusmezőkhöz vannak kapcsolva. Ha valamely vezetékben zavar lép föl vagy vezetéket kell elhelyezni, akkor ezen munkálatokat mindig a választókészüléknek mind a három kontaktusvezetékónéi kell elvégezni. A találmányszerinti választókészüléknél e helyett az (A.), a (B) és a hozzátartozó vizsgálóvezeték kontaktusait összefoglaljuk. Háromhárom kontaktusnak pl. 10 ilyen csoportjából egy kontaktussorpzatot alkotunk. A kontaktussorozatok pl. tizenkét a választókészüléket hordó állványban akképen vannak elrendezve, hogy annak a hátsó oldalról könnyen hozzáférhetők és igen egyszerű módon kicserélhetők. Végül általában az alább részletesen ismertetett választókészüléknél, amennjire csak lehetséges, arról gondoskodtunk, hogy az összes részek tisztán mechanikai úton, csékozás, sajtolás, hajlítás és másféle módon legyenek előállíthatók, tehát költséges kézzel való megmunkálást nem igényelnek, hogy lehetőleg könnyűek legyenek és szerelésük, valamint az egyes részek kicserélése egyszerű módon legyen foganatosítható. • A mellékelt rajzon a találmány tárgyát tevő választókészülék egy foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. ábra a választókészülék elölnézete, a 2. ábra annak alaprajza, a 3. ábra a fölső rész jobboldali nézete, részbe metszve, a 4. ábra metszet a 2. ábra IV—IV vonala szerint jobbról nézve, az 5. és 6. ábra két, az alaplemezen, illetve egymáson fekvő lemezt ábrázolnak, a 7. é9 8. ábra részleteket tüntetnek föl, míg a 9. ábra további részlet gyanánt egy kontaktussorozatot ábrázol. Az (1) alaplemezt a (2) tartók hordják (1., 2. ós 6. ábra), amelyek állványt képező lécekre vagy más effélékre vannak erősítve (az utóbbiak a rajzon nincsenek föltüntetve). Az alaplemez a lefelé hajlított karimától eltekintve, sík és megközelítőleg köralakú nyílással van ellátva (6. ábra). Ezen njílás (3), illetve (3') közvonalát a kerület kb. 6 /s részét tevő kisebb átmérőjű kör és a kerület kb. s /8 részét tevő nagyobb átmérőjű kör alkotja. Az (1) alaplemezen először a (4) lemez van megerősítve (1., 3. és 6. ábra), amelynek középső (5) része lefelé nyúlik úgy, hogy az az (1) alaplemez síkjában fekszik. Ezen középső részhez baloldalt (6) hasíték csatlakozik, amely ugyancsak köralakú és az (1) alaplemez kivágásának (3') részével egybe esik és szintén a kör kerületének 8 /s-át foglalja el. A (4) lemez dudorodással ellátott (5) részéből a (7) nyelv indul ki, amely az (1) alaplemez fölső lapján fekszik. A (4) lemezen a sík (8) lemez fekszik (1., 3. és 5. ábra), amely ívalakú, a kör kerületének kb. 8 /8 részére terjedő (9) kivágással van ellátva, amelynek jobb oldali szólén (10) kivágás van kiképezve. A (9) kivágás széle oly körön fekszik, amelynek átmérője kisebb, mint az (1) alaplemez (3') kivágásának átmérője. A (8) lemez továbbá (11) villával van ellátva és a (12) lemezt hordja, amelyből két horogalakú, fölfelé hajlított (13, 13') nyúlvány indul ki (1., 2. és 5. ábra). A (4) lemeznek lefelé dudorodó, középső (5) részébe a (14) hüvely van illesztve (1. ábra), amelyben a fölfelé nyúló (15) tengely (16) pecek vagy más efféle révén van rögzítve. A (15) tengelyen, amely tehát sem
