53648. lajstromszámú szabadalom • Sűrített levegő üzemű gázégő
___ Megjelent 1911. évi október hó 14-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMILEIRAS 58648. szám. II/d. OSZTÁLY. Sűrített levegőüzemű gázégő. EBERLE CARL SZOLGÁLATON KÍVÜLI TŰZMESTER FRIEDENAUBAN. A bejelentés napja 1911 január hó 31-ike. Ismeretesek sűrített levegőüzemű gázégők, melyeknél a gáz- és sűrített légáram az égőcső egy kamrájában keresztezi egymást és innen egyenesen az égőcsőbe áramlik. Találmányom szerint a kereszteződő gáz-és légáramok, mielőtt az égőcsőbe vezettetnének, alkalmasan elrendezett terelőfölületek segélyével örvénylő mozgásra kényszeríttetnek és ezáltal jól összekevertetnek. A mellékelt rajzon a találmány tárgya az 1. ábrán részben metszett nézetben, a 2. és i3. ábrán pedig az 1. ábra A—B, illetve C—D vonala szerinti keresztmetszetben van föltűn tetve. A magában véve ismert (a) kettőscsap (b) toldatához a gázvezeték, (c)1 toldatár hoz pedig a sűrített levegő vezetéke csatlakozik. A gáz az alul *árt (d) csőbe áramlik, mely alul (i) terelő fölületté (fej); van kiképezve. Az (i) fej közelében a (d) cső oldalfala (k) nyílásokkal van ellátva, melyek a (g) keverő térbe torkolnak. Ezen tér fölött az (f) kamra veszi körül a (d) csövet, mely kamrába az (e) csövön át sűrített levegő áramlik. Az (f) kamrából több, a (g) térbe nyúló (h) csövecske ágazik ki, melyek egy-egy (k) nyílás közelében végződnek úgy, hogy a gáz- és légáram ott találkozik. A (g) térhez az (x) égőfejhez vezető (n) cső csatlakozik. A csatlakozás helyén a (g) tér belsejében egy (s) terelőfölület van elrendezve, mely meggátolja azt, hogy az (i) felől jövő keverék közvetlenül jusson az (n) csőbe és mely az áramlás irányát megváltoztatja. Ezen szerkezet működési módja a következő: Az (a) csap nyitása alkalmával előbb a gáz, azután a levegő útja válik szabaddá. A közönséges nyomású gáz a (d) csövön át a (k) nyílásokon keresztül a (g) térbe, a sűrített levegő pedig az (e) csövön át az (f) kamrába, innen a (h) csöveken át szintén a (g) térbe jut. Itt a légáram keresztezi a gázáramot és azt magával ragadja az (i) fölület felé. A keveréket ezen fölület a (g) tér fala felé löki úgy, hogy ez bizonyos örvénylő mozgás után áramlik tovább az (s) fölületig, mely azt befelé irányított örvénylésre kényszeríti. A gázlégkeverék tehát alaposan megkavarva jut az (n) csőbe, illetve az (x) égőhöz.
