53624. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok kiadására

végein ugyanabban a tengelyben fekvő (12, 13) furatokkal ellátott (10,11) fülecsei vannak, melyekbe sülyesztett fejű (14) csavarorsó van becsavarva, hogy a tartógyűrűt a (6) edényen meg lehessen húzni. A (9) abroncson ezenkívül a vele égy darabot alkotó (16, 17) csapok is föl vannak szerelve, melyek a (4) és (5) karok végein alkalmazott megfelelő csapágyakba fogódzanak úgy, hogy az edény a támasztékon forgathatóan van ágyazva. A (9) abroncs egyik oldalán fekvő csapnak vele egy darabot alkotó(18) szegmentuma van, mely az edény billenő mozgását határolja. Hogy az edényt — ha kívánatos — lábbal fölbillenthessük, a (18) szegmentum (19) fülecsébe a (20) hajtórúd van csuklósan beakasztva, mely ugyancsak csuklós kapcsolatban áll a (21) rúddal, lánccal vagy dróttal, ez pedig a (22) lábitóhoz van kapcsolva, melyet a (23) rúgó tart a megemelt állásában. Ha a (21) kapcsolótag rúd, a (23) rúgó a (6) edényt a (21) rúd és (20) hajtórúd súlyától tehermentesíti. A (6) edény (24) kifolyató nyílását vagy torkolatát a (25) süveg zárja el, mely a kifolyató külső oldalán ál,andóan föl van szerelve és melynek fölső végének belső csavarmeneteibe a (26) kifolyató fúvóka van becsavarva. A folyadékot az edényből kilökő (27, 27*) dugattyú U-alakú (29, 29*) vezető dróton van vezetve és az edény fölbillentésénél a (28) fúvókába lép be, hogy ebből a folyadékot kiszorítsa. A megrajzolt foganatosítási alaknál a vezetődrótot lioszszabb (29) szára a (25) süvegen forrasztás útján vagy más módon van fölerősítve, míg rövidebb (29*) karja fölfelé a (27) dugattyúba nyúlik be. Hogy a dugattyút vezetékéről le ne lehessen venni, a dugattyú két részből áll, melyek közül először a (27*) alsó részt húzzuk föl a (29*) vezetékszárra és ennek végén a (29**) gombot erősítjük föl, végül pedig a dugattyú (27) részét csavarjuk be a (27*) részbe. A (27*) dugattyúrész homlokfölülete furatának átmérője kisebb, mint a (29**) gombé úgy, hogy a dugattyú vezetékéről oltolódásánál le nem eshetik. A vezetődrót rövidebb (29*) szára oly szög alatt van elrendezve, hogy a dugattyú nem léphet előbb a fuvókába, mielőtt az edény billenő mozgásának végét el nem érte, minek következtében biztosítva van, hogy a folyadék kilökése még akkor is pontosan történik meg, mikor csak igen kevés folyadék van már az edényben. A (25) süvegből a (24) kifolyatónál a (31) légmentesítő cső nyúlik a (6) edénybe, mely az edény fölbillentett állapotánál a folyadék szabad és zavartalan elvezetését teszi lehetővé. Hogy az edényt nem kivánt fölbillenés ellen biztosítsuk, az (1) tartó (3) fején sülyesztett (32) csavar van alkalmazva, mely csúcsával a (28) fúvóka (30) elvezető nyílásába nyúlik. Hogy a (28) fúvókát közönséges szerszám használatával lecsavarni ne lehessen, szabadon fekvő részére egy (33) karmantyú van alkalmazva, melyet a közte és az edény csavarmenetes része között alkalmazott (34) csavarház rögzít. A részek elrendezése olyan, hogy a (33) karmantyú rögzített állásában a fúvókán szabadon foroghasson, anélkül, hogy ez az utóbbi is forogna, a karmantyú átmérője a fúvóka fejének átmérőjénél valamivel nagyobb úgy, bogy a fúvókát közönséges szerszámmal megfogni nem lehet. Hogy a támaszték (2) lábát a falon vagy más tartófölületen fölerősítő (35) csavarokat elfödjük, az (1) támasztékon egy (36) gyűrűkorong és (37) hüvely van fölerősítve. A (37) hüvelybe és (1) támasztékba egy sülyesztett (38) csavart csavarunk be, hogy a hüvelyt és a gyűrűkorongot a védőállásában rögzítsük. Hogy a (37) hüvely és az (1) támaszték csavarfuratai a csavar becsavarásánál egymást födjék, a (37) hüvelynek (39) központosító pecke van, mely az (1) tartó (2) lábának megfelelő furatába lép be. A leírt berendezés kezelésére sokféle szerszám alkalmazható, célszerűen a 6. és 8. ábrán látható szerszám, melynek egyik végén a (32, 38) csavarok megfogására szolgáló (40) csavarházkulcs, másik végén pedig a (14) csavar kihúzására szolgáló csavarhúzó van alkalmazva. A szerszám közepén