53541. lajstromszámú szabadalom • Merülő naszádok hajótestének belső kiképzése

- 2 segédnehezéktartály, mely a töltő és kiürítő (e) szeleppel és kiürítő (c') szeleppel bír. A (C) segédnehezéktartályon nyúlik keresztül (2. ábra), a (D) szabályozótartály kiürítésére és töltésére szolgáló (f) szelep orsója és ennek (f) szelepháza. Az (A) és (B) főnehezéktartályokat a segédnehezéktartálytól elválasztó (s") és (t") falak úgy vannak elrendezve, hogy az (A) és (B) tartályokat csak egy oly tér választja el, melynek falai, mint a rajzból kitűnik (6. ábra), kizárólag a naszádközepén szükséges válaszfalak által képeztetnek. Ezen tér szolgál a (C) segédnehezéktartály gyanánt, mely I-alakú és a hajó egyik oldaláról a másikig nyúlik. A válaszfalak ezen elrendezése folytán a tartályok szelepei oly közel helyezhetők egymáshoz, hogy a tartályok fölött elrendezett vezérhelyről közvetlenül emelők által működtethetők. A fő- és segédnehezéktartályon kívül még egy ismert szerkezetű (D) szabályzótartály is van elrendezve, mely a (C) segédnehezéktartállyal a (dl) szelep által vezérelt (d) vezeték révén, a külvízzel pedig az (e) vezeték révén közlekedik, mely utóbbi az (el) szeleppel zárható és a (C) segédnehezéktartályban elrendezett (fl)tokba nyílik; ezen tok a (D) segédtartály töltésére és ürítésére szolgáló (f) szeleppel zárható (2. ábra). Hogy a hajófenéken keresztül kifelé nyíló szelepek számára alkalmas ülőketestet létesítsünk, a hajó fenekének közepét (1. 3. ábra) az erős (E) öntvényből képezzük. Ezen (E) lap alatt egy vízmentes (F) tőkevezetéket rendezünk el, mely a (g) nyílás révén (1. ábra) közlekedik a föl nem tüntetett hajószivattyúkkal. E tőkevezetékbe nyílnak az (al, bl, cl) szelepek. Az (F) tőkevezeték oldalán az (a, b," e, f) töltő- és kiürítő-szelepek védelmére a (G) és (H) tokok vannak elrendezve, melyek a (h) szögletvasak és (hl) lyukgatott védőlap által képeztetnek, mely utóbbi egyrészt a (h) szögletvasra, másrészt az (F) tőkevezeték egy nyúlványára támaszkodik (3. ábra). Az 1. ábrából látható, hogy a főfedélzetet a haránttartókon nyugvó (u) padló képezi, mely a hajó közepén két (v) fal által határoltatik. A főfedélzet alatt lapos terek vannak, melyek az akkumulátorok befogadására szolgálnak. E tereket a vezérhely alatt a (wl) falak határolják s ezeken belül van a (D) szabályzótartály elrendezve. Az akkumulátor terek alatt és mellett vannak az (A, B és C) tartályok, mely utóbbit részben a hajófal, részben pedig a harántfalak határolnak. E harántfalak az (E) lemezzel való találkozási helyükön e lemezt merevítik; e lemez különben az (F) tőkevezeték és a (G, H) tokok által is merevítve van. Az (E) lemez sík, nem pedig domború, hogy jobban alkalmazkodjék a hajó alakjához, mimellett az (x) vonal, ameddig a tömítőanyag ér (1. ábra) egy szintben van az (E) lemez fölső síkjával úgy, hogy a főnehezéktartályok fenekében nem keletkezhetnek mélyedések, a tartályok tehát teljesen kiüríthetők. Az (A) főnehezéktartály két, kiürítésre és töltésre szolgáló (a) szelepe révén a (G) és (H) tokokkal hozható kapcsolatba; a (B) tartály a két (b) szelep révén közlekedhet e tokokkal, míg a (C) segédnehezéktartály a (c) szelep révén a (G) tokkal közlekedhet. A (D) szabályzótartály (f) szelepe a (H) tokba nyílik. Láthatjuk, hogy az összes tartályok az említett tokokon keresztül közlekedhetnek a külvízzel és egy alkalmas szerkezet rérén, mely a tartályokban a nyomást fokozza, gyorsan kiüríthetők. A nyomólevegővel működő kiürítőszerkezet az 1., 2. és 3. ábrában sematikusan van föltüntetve. Az (A) tartály ezenkívül az (al), a (B) tartály (bl) és a (C) tartály a (cl) kiürítőszeleppel vannak ellátva, melyek mind az (F) tőkevezetékbe nyílnak. E szelepek orsói a hajóközépen képezett aknába nyúlnak föl és ott emelőkkel vagy kézikerekekkel vezérelhetők. A 3., 4. és 7. ábrákból kitűnik, hogy a (c, cl) és (f) szelepek orsói a (D) tartályon vonulnak keresztül és a kémtorony alatt az (u) főfedélzet nyílásaiban elrendezett (i, k, 1) kerekekkel vezérelhetők (2. ábra). Az (al, bl) szelepek vezérlésére szolgáló (m, n) kézi kerekek az előbbiekkel egy szintben