53536. lajstromszámú szabadalom • Cérnagomb, valamint eljárás és gép ennek előállítására

- 5 — tehát egymás között nem látszanak pár­huzamosnak. A 16. ábrából kivehetjük azonban, hogy melyek a tényleges viszo­nyok és hogy a szálak az öltésszélesség folytán egymással valamennyien párhuza­mosak. A gép az ide-odajárás hajócska helyett forgó vagy lengő hajócskával (12. ábra) is látható el anélkül, hogy a munkamenet •ezáltal megváltoznék. A leírt gép lényegesen egyszerűsíthető azáltal, hogy a karika alatt megfeszített szálat közvetlenül a fogó ragadja meg úgy, hogy ez esetben a horgos tű elesik. A 17. és 18. ábra ily gépet ábrázol. A fogó ív­alakú (39) végén horoggal ellátottt (41) tű­vel van fölszerelve, mely úgy van az íven elrendezve, hogy a fogó legmagasabb hely­zeténél, mint azt a 17. ábra mutatja, a (8) karikára merőlegesen áll. A tűt tartó (39) ívdarab forgathatóan van a (42) lengő ka­ron elrendezve, amennyiben (43) csapja a (42) karból kiinduló (44) hüvelyen megy át és e karral a (45) rúgó útján van össze­kötve. Az ívdarab és a tű könyökéhez egy (46) csap csatlakozik, melyre a (47) két­karú emelő egyik vége hat. A (47) emelő a (48) főtengelyre erősített (49) bütyök­korong a forgó legmagasabb helyzetének •elérése után fölemeli és az emelő másik vége a rúgót rúgóhatás ellenében leszo­rítja, miáltal a tű a karikán belül a szál fölvételére lefelé haladni kényszerül. Ha a (49) korong bütyke az emelőről le­szaladt, a tű rugóhatás alatt felemelkedik •és a szálat hurok alakjában magával viszi, melyet azután a fogó visszafelé lengésénél a karika fölé fektetve a hajócska hatáskö­rébe hoz. A következőkben leírt foganatosítási ala­kok mind ezen hurokképző fogótűkkel van­nak fölszerelve. A 19. ábrán a gép oty változata van bemutatva, melynél a hajócska a rajzon föl nem tüntetett kosárban van lazán ágyazva. Itt a fogótű által képezett hurok a hajócska orra fölé huzatik, melyet azután az (50) csap körül forgó második (51) fogó vesz át és a hajócska mögé vezet. A ha­jócska fölött elrendezett és alkalmas moz­gásátvivő szervek által odamozgatott (52) horgos tű a hajócskáról jövő szálat idejé­ben meg fogja és a hurkot visszafelé moz­gása közben összehúzza, mire a szálat a következő öltés képezésére ismét szabadon bocsátja. A gépnek a 20. ábrán föltüntetett foga­natosítási alakja az előbb leírtaktól lénye­gében csak attól tér el, hogy a hosszhajócska helyett az (53) karikahajó van alkalmazva. Itt a fogótű által lefelé vitt hurkot a hajó (54) fogója veszi át és a hajócska fölött ismeretes módon áthúzza (21., 22. ábra), mire a hurok a futó szálra ható (52) hor­gos tű által összehúzatik. A hurokképezés­hez azonban nem szükséges, hogy a gyű­rűs hajócska forogjon, elégséges az is, ha a hajócska 180°-os lengő mozgást végez, minthogy ekkor a hurok a hajócska fölött lecsúszhat. A gép leírt foganatosítási alakjai fölté­telezik a karikának az elforgató készülék segélyével 180°-kal, illetve 180° minus a szálrétegszólességgel való elforgatását. A karika azonban ezen elforgatható berende­zés nélkül is bevonható azáltal, hogy a karikától, illetőleg a hajócskától két oldalt egy-egy fogótű és horgos tű van elren­dezve, melyek a karikát az átellenes olda­lokon fölváltva körülvarrják. Ez esetben a karikának középpontja körül csak az isme­retes kapcsolómozgást, illetve a húrral pár­huzamos bevonatnál az oldalmozgáson kívül a szálfektetésnek egy irányban való be­fejezte után forgómozgást és pedig a ka­rikára fölviendő párhuzamos szálrétegek számának megfelelő, pl. 3, 4 vagy 5 réteg­nek 60, 45, illetve 36°-kal való elforgást kell végezni. A 23. ábra a fogó és horgos tű ezen kettős elrendezését karikahajó alkalmazá­sánál tünteti föl, mely ez esetben 180°-kal leng ki és két fogócsúccsal van ellátva, melyek a megfelelő fogótűvel együttmű­ködnek. A 24. ábra a 19. ábrához hasonló elren­dezést mutat, oly esetben, midőn a hajócska mindkét oldalán csúcsbun végződik, mikor

Next

/
Thumbnails
Contents