53510. lajstromszámú szabadalom • Eljárás celluloid üveganyag előállítására
Megjelent 1911. évi szeptember hó 29-én. MAGY. KIR. SZABADALMI ffin HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 53510. szám. IV/h/1. OSZTÁLY. Eljárás celluloidüveganyag előállítására. MEDVECZKY ZSIGMOND MÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1910 október hó 27-ike. A találmány tárgya eljárás oly anyag előállítása, amelynek tulajdonságai bizonyos mértékig részben az üveg és részben a celloidint addig forralunk, amíg az oldat a által az sok műszaki és ipari célra kitűnően használható. Ezt az anyagot akként állítjuk elő, hogy vízben oldható kovasavas nátront vagy kálit, illetőleg valamely más vízben oldható kovasavas sió tömény vizes oldatában kis darabokra vágott, avagy reszelt friss. cel<loidint addig forralunk, amíg az oldat a celloidin mechanikailag oldódó anyagát a lehetőleg teljesen föl ne vette. A celloidin az E. Schering-cég szabadalmazott készítménye, mely lényegében collodiumgyapot tisztított vagy deríteítt oldatából az éter lepárlása után nyert kocsonyás tömeg (1. Hagers «Pharmaceutische Praxis») kovasavas alkáliák vizesoldataiban könnyen oldódik és kámfor hozzákeverésével celluloiddá alakítható át. Célszerű, ha ezután a főzést még rövid ideig folytatjuk és azután a forró oldathoz még valamely a kovasavval szemben az alkáliáknál nagyobb rokonságot mutató és vízben bármily kis mértékben is oldható fémoxydot, legjobban magnézium vagy plumbumoxydot (Pb 0), esetleg kalciumoxydot adni, aszerint, hogy a bevonatnál, illetőleg telítésnél kisebb avagy nagyobb keménységet óhajtunk elérni: ugyancsak célszerű, ha az oldatban kovaport is főzünk, hogy az oldatban lévő szabad alkáliákat a lehetőleg teljesen lekössük. Az oldatba esetleg valamely gyantát, nevezetesen kopál- vagy dammargyantát vagy enyvet, gelatint stb. is főzhetünk be, főleg ha a bevonat fényét fokozni akarjuk. Ezt az oldatot kihűlése után fa-, fémvagy kőtárgy bevonására vagy telítésére használjuk, a bevont illetőleg telített tárgyakat pedig megszáradásuk után kámfor szeszes oldatával beeresztjük, avagy abban megfürdetjük, minek folytán az oldat anyar gában lévő celloidin celluloiddá változik úgy, hogy a végeredményben a bevonó avagy telítő anyag az üveg és celluloid benső keverékét képezi és bizonyos mérvig mindkettőnek tulajdonságaival bír. Megjegyzendő, hogy a szóban lévő. ragardós oldatot bizonyos mérvig vízzel hígíthatjuk, anélkül, hogy abból a celloidin kiválnék. Ha kívánatos, ebből az oldatból ásványi vagy más alkalmas anyagok és festékeik hozzáadásával festéket készítünk és azt festék gyanánt használjuk föl.