53491. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos rezgések előállítására, erősbítésére vagy fölvételére

mágnesekkel kapcsolatban a primér vagy geaerátoráramkőrben gyors és erős fojtást érünk el, úgy hogy az ezen áramkörrel kapcsolt szekundér rezgéskörben csaknem fojtatlan önrezgések gerjesztetnek és az utóbbiak csaknem ugyanazon intenzitással vitetnek át az antennarendszerre. A körbenforgó mágnesrendszer helyett lengő mágnesrendszer, pl. elektromágnesesen befolyásolt, mágneses hangvilla használható, melynek ágai a rezgésnél a rugalmas, mágnesezett fényívelekdródát befolyásolják. Távíró vagy távbeszélő célokra az adó (billentyű, mikrofon vagy hasonló) oly módon rendeztetik el, hogy vagy a generátoráramkörben áramló áramra vagy a fényívelektródákra hait be és pedig célszerűen elektromágneses úton, miáltal a generátoráramkörben az adott jel vagy a beszédrezgések ütemében áramingadozások állíttatnak elő és vihetők át egy vezeték- vagy antennarendszerre. A vezeték- vagy antennarendszeren át küldött elektromos hullámok tetszésszerinti vevőberendezés által foghatók fel. Az utóbbi ugyanazon alapelvek szerint lehet szerkesztve, mint az adóberendezés. A 3. ábra a vevőberendezés kiviteli alakját mutatja. A berendezés lényegében két sorozatosan kapcsolt, önszabályozó berendezéssel ellátott fényívből áll, melyek célszerűen egy a fentleírthoz hasonló közös (o) elektródával bírnak, míg az egyik fényívnek pozitív (1') fémelektródája és a másik fényívnek negatív (2*) fémelektródája az (o) elektróda két oldalán van elrendezve. Az (o) elektróda a (43) rúgó segélyével (44)-nél ingaszerűen van fölfüggesztve, míg a két másik (1') és <20 elektródát lefelé terjedő (45) és (46) •rúgók tartják, melyek a (47, 48) kapcsolókapcsokon vannak megerősítve. A (3) elektróda mindegyikéhez egy-egy (49, 50, 51) rögzítőmágnes és ezekenkívül a két szélső elektródához még egy-egy (52) illetve (53) szabályozómágnes tartozik. A fényívek táplálására áramforrás gyanánt pl. egy előkapcsolt ellenállással (izzólámpával) ellátott világítási vezeték vagy célszerűbben egy akkumulátortelep használható, mely a (11') és (12') póluskapcsoknál kapcsolandó be. A pozitív (11') kapocs, úgy mint az adónál, egy a fentmegadott szerkezettel bíró (14') önindukción át a (47) kapoccsal és a (48) kapocs a középső (o) elektróda (49) rögzítőmágnesén, valamint a(25') önindukción át a negatív (12') póluskapoccsal van összekötve. Az (50) rögzítőmágnes és az egyik fényív (52) szabályozómágnese egy (54) mellékáramkörbe, míg a másik (o—2') fényívhez tartozó (51) rögzítőmágnes és (53) szabályozómágnes az (55) mellékáramkörbe van bekapcsolva. A fényívek befolyásolására szintén mágnesrendszer szolgál, mely a jelen esetben két (56) és (57) elektromágnesből áll; az utóbbiak a középső (o) elektródát tartó (43) rúgó vagy membrán két oldalán vannak elrendezve. A két (56) és (57) elektromágnes az (58) vezetékben egymásmögé van kapcsolva; az (58) vezeték az (59) és (60) kapcsokkal van összekötve. Az utóbbiak a 61 átkapcsoló segélyével ' egy az adótól kiinduló vezetékkel vagy, mint azt a rajz mutatja, a (62) légvezetékkel (antennával) köthetők össze, mely utóbbi az adóról átvitt elektromos hullámokat fölfogja. A (61) kapcsolónak két másik (63) és (64) kapocsra való átfektetése által a (62) légvezeték a (65) vezetékkel köthető össze, mely több, különböző periódusszámok részére berendezett és egymással sorozatosan vagy párhuzamosan kapcsolt, ismert szerkezetű (66, 67, 68, 69) rezonancrelaist (monotelefont stb.) tartalmaz. Mindegyik rezonancrelaishez egy-egy (66', 67', 68', 69') jelzőberendezés tartozik, mely utóbbiak az illető rezonanciásrelais befolyásolásánál működésbe hozatnak. Mihelyt az adótól jövő hullámok a (62) légvezetéken át az (58) vezetékbe kerülnek és az (56, 57) elektromágneseken áthaladnak, az utóbbiak a rugalmas (o) elektródára behatnak, úgy hogy á két fényív a beérkező elektromos hullámok, illetve az utóbbiakban létrehozott zavarok ütemében változtattatík. E mellett a rögzítő-és szabályozómágneaek pontosan egyazon módon hatnak, mint az adóberendezésnél.