53450. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán fekvő vagy álló fölső kazánnal és vízcsövek útján fölfüggesztett vízkamrákkal

keresztmetszetben látható, a többi ábra más foganatosítási alakokat tüntet föl sematikusan. Eme rajzokon (a) a harántirányban fekvő fölső kazán, melytől a (c) közöket szabadon hagyó (b) csőnyalábok indulnak ki. Mindegyik csőnyaláb csövei alsó végeivel egy-egy (d) egyes kamarába torkollik be, mely kamarák között ugyancsak közök maradnak szabadon. A csőnyalábok között lévő (c) közök és ennek megfelelően a (d) egyes kamarák között lévő közök is az (r) rostélytól jövő füstgázok áramlási síkjaiba esnek. A füstgázok az (r) rostély fölött lévő (e) tüzelőtértől közvetlenül jutnak a csőnyalábokba, a beépített közfal a csőnyalábokat két (I) és (II) huzatra osztja. A rostély tér fölött (g) túlhevítő építhető be, melyet a (h) csapószelep megfelelő beállítása után az alsó (1) huzatból jövő füstgázok érhetnek, mikor ezek a túlhevítőtől a (h) csapószelep fölött mennek a (II) huzatba. Ha. a (h) csapószelepet átállítjuk, a túlhevítő ki van kapcsolva, tehát a füstgázok az (f) választófal fölött az (ty huzatból közvetlenül mennek át a (II) huzatba. A (II) huzatból a füstgázok a (d) egyes kamarák között az (i) rokatorokba jutna. Az egyes kamarák a füstgázok elvezetésével szemben lényeges ellenállást nem fejtenek ki, ha azonban az elvezetést méginkább meg akarjuk könnyíteni, ezt a (II) huzat hátsó falában (k) üregek alkalmazásával érhetjük el, mely üregek a (c) közök síkjaiban fekszenek, mint azt az 1. ábrán pontozva jeleztük. Az (a) fölső kazán alsó oldalán ellapult úgy, hogy a csöveket a közök fölhasználásával kényelmesen lehet a (d) egyes kamarák közé bevezetni. Az egyes csövek bevezetése a többi csövek megzavarása nélkül eszközölhető. Az egyes kamarák között lévő közöknek ebből a célból valamivel tágasabbnak kell letaniök, mint a behúzandó csövek átmérőjének. Mindegyik csőnyaláb két-két csősor-ból áll és mindegyik csősorhoz közvetlenül lehet az egyes kamarák között lévő egyik közből hozzáférni (1. a 2. ábrát). A 3. ábrán látható kazánnak két (al, a2) fölső kazánja van, melyet tág cső köt össze egymással. A tűzvonalon kívül a (d) egyes kamarákkal (m) csövek útján kapcsolt (1) visszavezetőcső fekszik. A 4. ábrán látható kazánnál a második kazán (u) alsó kazán gyanánt yan kiképezve, ezenkívül pedig a tűzvonalon kívül ugyancsak visszavezetőcső van alkalmazva. Az (a) kazán álló kazán gyanánt is kiképezhető, mikor több egymással összekötött kazánt lehet egymás mellett alkalmazni. Az 5. ábrán látható foganatosítási alaknál egy (a) fölső és (u) alsó kazán van alkalmazva és a (d) egyes kamarák a fölső kazán fölött fekszenek. A 6. ábra az 5. ábrán látható rendszer szerint szerkesztett kettős kazánt ábrázol. A 7. és 8. ábra oly foganatosítási alakot ábrázol, melynél úgy fölső, mint alsó (d) egyes kamarák vannak alkalmazva, az (a) fölső és (u) alsó kazánon. Eme két (a) és (u) kazán között (n) ejtőcsövek vannak alkalmazva, míg az egyes kamrák csőnyalábjai a fölső és alsó kazán mellett az egyes kamarák között foglalnak helyet. Kissé más foganatosítási alak látható a 9. ábrán, hol a (d) egyes kamarák nem az (a) és (u) kazánok vízszintes középsíkjaiban, hanem ezek fölött, illetve alatt vannak- alkalmazva. A kamarák a kazánokkal hegesztés útján vagy más módon vannak csövek segélyével kapcsolva. Mindezeknél a foganatosítási alakoknál az egyes (d) kamarákat még egymással is össze lehet kötni. A kamarák keresztmetszete tetszőleges, azok derékszögű négyszög-, háromszög-, lapos- vagy körkeresztmetszetűek lehetnek. Az ábrákon a teljesen kihúzott nyilak a víz, illetve gőz áramlásának irányát, a pc n1 tozott nyilak a füstgázok útját jelzik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vízcsöves kazán fekvő vagy álló fölsőkazánnal és vízcsövek útján fölfüggesztett vízkamarákkal, azáltal jellemezve, hogy mindegyik egyes kamarának szé-