53415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet lemezeknek, rostokból és hydraulikus kötőanyagokból töltőanyagokhoz hozzáadásával vagy azok nélkül készült pépből való előállítására
- 2 — leülepszenek, a szitalyuk akeldugulnak úgy, hogy a pépben foglalt víz fölfelé nyomul és a szitáról lefolyó fölös pépmennyiség által elvezettetik, minek folytán a szita fölületén képződő lapok már ezen a helyen igen jelentékeny mértékben vízteleníttetnek. Ekként a távozó víznek legnagyobb része visszavezethető a gépet tápláló tartályokba, míg az eddigi eljárásoknál a papirgépen, a szitanyílások útján lefolyó vízzel az anyagnak tudvalévőleg 20—30%-a megy veszendőbe. A mellékelt rajznak 1—3. ábráiban a találmány tárgyát képező eljárás keresztülvitelére szolgáló szerkezet egy foganatosítási alakjában oldalnézetben, ill. fölülnézetben és harántmetszetben, vázlatosan van föltüntetve. A nyílirányban folytonosan mozgatott végtelen (a) szitának (1. ábra) mindegyik oldalán egy-egy (b) pépteknő (2. ábra) van elrendezve, melyekben a nyilak (3. ábra) irányában azaz egymáshoz szimmetrikusan a (c) szárnyak forognak, melyek a pépnek a szitára való rávitelére szolgáló terelő testek gyanant hatnak. A pépnek a szitán való egyenletes eloszlását előmozdítandó és az örvényképződést fokozandó, a szita hossz- és harántléeek segélyével mezőkre ; van osztva; a hosszléeek két, a szita szé- | lein vezetett, a létesítendő rétegével egyenlő j vastagságú végtelen (d) szíjból (2. ábra) állanak, míg az (e) harántléceket a végtelen (f) szíjak (1. ábra) vagy láncok hordják. Úgy a (d) szíjak, mint az (e) harántlécek a szitáéval egyenlő sebességgel s irányban mozgattatnak. A pépnek a (b) teknőkből (3. ábra) a (c) szárnyak segélyével eszközölt időszakos kiszorítása folytán a pép fölös mennyiségben bocsáttatik a szitára és ekkor a két (b) teknő között lévő mezőn oszlik el. A két pépáramnak a szita közepén történő egymásracsapódása és a szitamezőt határoló lécekhez való ütközése a rostoknak oly örvénylését okozza, mely azoknak egyenirányú elhelyezkedését lehetetlenné teszi. A pép azután hamarosan leülepszik és a hosszléeek fölött a (b) teknőkbe ismét visszafolyó fölösleg a fölfelé nyomuló vizet a szitán megmaradó lemezről levezeti. A szitán természetesen legföljebb a hosszlécek vastagságával egyenlő vastagságú lemez marad vissza. Világos, hogy a szita sebessége és a terelő testeknek kerületi sebessége közötti viszony akként szabandó meg, hogy azon idő alatt, mely alatt két, egymás után következő (e) harántléc a (b) teknők előtt elhalad, a pépnek a szitára való rávitele és a fölöslegnek a teknőkbe • való visszafolyása végbemehessen. Lehet a pépnek a szitán való egyenletes eloszlásának elősegítése céljából a szitának rázó mozgást is kölcsönözni. Minthogy az (e) harántlécek a teknőkön túl a szitát elhagyják, a szomszédos lemezek, széleiken egymáshoz fognak érni és az előállítás további stádiumában egyetlen lappá fognak egyesülni, mely azután ismert módon dolgozható föl. A találmány tárgya a részletek tekintetében természetesen sokféleképpen módosítható anélkül, hogy ezáltal a találmány lényege változást szenvedne; lehet különösen a terelő testeket sokféleképpen, mint pld. lapátos kerekek, görbületi tárcsák stbr. gyanánt kiképezni és a pépnek a szitára való rávitelét nyomás alatt is foganatosítani és így tovább. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás lemezeknek rostokból és hidraulikus kötőanyagokból töltőanyagok hozzáadásával vagy azok nélkül készült pépből való előállítására, jellemezve azáltal, hogy a pépet harántirányban bocsátjuk egy folytonosan mozgatott szitának fölületére, miáltal a rostoknak egyenirányú elhelyezkedése meggátoltatik. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a pépet két egymás felé hajtott áramban bocsátjuk a szitának egy fölületrészére úgy, hogy az áramok egymásracsapódásakor a pépben foglalt rostok az abban létesülő toló hatások folytán, a szitának egész adagolási fölületén összevissza helyezkednek el. ; •
