53321. lajstromszámú szabadalom • Gép forraszanyagból készült karimával szegélyezett kupakok előállítására

- 6 — zetét a függélyes (114) horony (4. ábra) J biztosítja. Lehet ezen hornyot akár magá- 1 ban a (109) gyűrűbeD, akár egy, az utób­biba beillesztendő külön darabban kiképezni. A (109) gyűrű egy, a (113) csapnak meg­vastagított alsó részére ható (115) rúgót fölvevő toldattal van ellátva. A (113) csap­nak fölső része a (116) állító fejet hordja. A (108) tengelynek alsó vége a (117) fogaskereket (8. ábra) hordja, mely a (97) magnak fölső részén kiképezett (98) fogas­kerékkel kapcsolódik. A (95) henger falának két egymástól átellenes részében az ütköző fölületekkel bíró (118) furatok (4. ábra) vannak kiké­pezve, melyek a megfelelő peremekkel el­látott (119) rudakat veszik föl. Az ütköző­fölületek és a peremek közé a (120) rúgók vannak beszorítva, melyek a rudakat rend­szerint a föltüntetett állásban tartják. Ezen j szerkezet a gépnek mindkét oldalán van elrendezve. A (119) rudak a (121) csavarokkal van­nak ellátva, melyek azoknak fölfelémozgá­sát határolják. A (119) rudaknak fölső vé­gei a (122) konzollal (1. ábra) vannak össze­kötve, melyet a (123) tartó hord, mig a rudaknak alsó végeit a (124) járom (4. ábra) köti össze egymással. Ezen járomnak középső részében egy, a (96) tengellyel központos, a (97) magnak alsó végét körülvevő gyűrűalakú nyílás van kiképezve. A járomból, melynek ezen középső része a magnak alsó vége men­tén föl- és lecsúsztatható, a (125) toldat nyúl ki, mely akként működik együtt a (103) késsel, hogy a csavaralakú tekercs­ből egymásután gyűrűk metszetnek le. A (124) járomnak alsó széle a magot szorosan körülveszi (8. ábra), a járomnak (126) része azonban a magtól oly távol­ságban fekszik, mely a csavaralakú teker­cselt szalag szélességének felel meg. A (126) rész ezen szalag alakjának meg­felelően V-alakú harántmetszettel bír, míg á járomnak egy-egy tekercsmenet lemet­szése céljából a késsel együttműködő része, valamint maga a kés W alakjában van kiképezve úgy, hogy a fémgyűrű egymásba illő fogazott végekkel fog bírni (28. ábra.) A (95) hengerben (4. ábra), továbbá két hosszúkás (127) nyílás van kiképezve, me­lyeken a magot működtető (126) fogasrúd (3. ábra) jár át. Hasonló nyílások vannak magában a (6) fejben (1. ábra) is kiképezve. A (6) fej továbbá egyik oldalán az ürös­hengeres (129) toldattal van ellátva, mely­ben a fogasrúd ide-oda jár. A (128) fogasrúd (3. ábra), mely egyik oldalán fogazott hengeres rúd alakjával bír, a (111) hüvelyen (8. ábra) kiképezett (112) fogaskerékkel kapcsolódik. A fogas­rúdnak hátsó vége (1. ábra) megfelelő fe) segélyével a (130) forgattyúnak fölső vé­gével van összekötve. Ezen forgattyúnak másik vége a (131) forgattyúkarral vari elforgathatóan összekötve, mely a (4) osz­lopnak (132) részében van forgathatóan ágyazva. A (131) kar alsó oldalán, a szaka­dozott vonallal szemléltetett módon, a (133) csap fölvétele céljából le van metszve. Ezen csapot a (134) forgattyúkar hordja,, mely a (135) tengelynek fölső végén van elrendezve. Ezen tengelyt, csavarkerék és végtelen csavar közvetítésével a (84) ten­gely hajtja. Ezen összeköttetés folytán a (84) tengely forgása a (135) tengely forgá­sát, valamint a fogasrúdnak ide-oda járá­sát és így a (97) magnak (4. ábra) szaka­szos mozgását okozza. A fogasrúd ugyanis visszajárásakor a (108) tengelyt (8. ábra) és így a magot el nem forgathatja, mivel a (108) tengely csak akkor forgatható, ha a (113) csap a (112) fogaskeréknek fölső végén kiképezett négyszögletes toldattal kapcsolódik és mivel a kapcsolt elemek közti súrlódás, különösen az, melyet a (106) csavarnak (6. ábra) végén lévő bőr­lap okoz, a magnak szabad visszaforgását meggátolja. Az (5) forgó asztal, melyet a 23. és 24. ábrák nagyobb léptékben láttatnak, öt, egy­mástól egyenlő távolságban fekvő (136r 137, 138, 139) és (140) nyílással van el­látva, melyek köralakúak, egymással azo­nos átmérővel bírnak és melyeknek közép­pontjai az asztal középpontjától egyenlő távolságokban fekszenek. Ezen nyílásokban

Next

/
Thumbnails
Contents