53310. lajstromszámú szabadalom • Újítások beszélőgépeken

16. ábra ugyanennek oldalnézete és a 17. ábra elülnézete. Az 1. és 2. ábrán látható berendezés egy fémből, vagy valamely alkalmas masz­szából készült (1) vezető tárcsából áll, mely közepén a beszélőgép hajtótengelye fölső végének befogadására (2) központo­sító hüvellyel ellátott furattal bír és mely­nek a (3) gyűrűalakú lécek által határolt külső, gyűrűalakú és belső, tárcsaalakú fölületébe kívülről befelé, vagy belülről kifelé haladó (4) spirális van metszve. E vezetőtárcsával kapcsolatban a 3., 4. és 5. ábrákon föltüntetett hangdoboz nyer alkal­mazást, mely kicserélhető, vagy a 13. és 14. ábrákon föltüntetett elforgatható egye­sített fölvevő és reprodukáló tűvel, illetőleg kővel és a fölvétel céljára egy beállítható és rugalmasan szerelt (5) vezető szöggel van fölszerelve, vagy pedig a 15. ábrán látható, két membránnal és hozzájuk tar­tozó fölvevő, illetőleg reprodukáló tűvel, vagy kővel fölszerelt forgatható hangdo­boz, mely ez esetben a 3, 4. és 5. ábrák­hoz hasonlóan a fölvétel céljára szintén egy beállítható és rugalmasan szerelt ve­zető szöget hord. j Az (1) vezető tárcsa és ehhez képest a hozzátartozó hangdoboz is, mint látható, kétféleképen használható a fölvételhez, azaz segélyével vagy tárcsaalakú, vagy gyűrűalakú hanglemez készíthető aszerint, amint a bekarcolandó tárcsaalakú viaszle­mezt az (1) vezető tárcsa belső részére he­lyezzük és az annak külső részén lévő ve­zető spirális segélyével vezetjük a hang­dobozt, [vagy pedig a gyűrűalakú viasz­lemezt a vezető tárcsa külső részére il­lesztjük és a tárcsa belső részén lévő ve­zető spirálist használjuk föl a hangdoboz vezetésére. Természetesen lehet olyan is az elren­dezés, hogy tárcsaalakú viaszlemez bekar­colása céljából a beszélőgép tengelyének végére, a beszélőgép tányérjára olyan ve­zető tárcsát helyezünk, melynek csupán külső szélébe van spirális metszve, míg többi része teljesen sima, tehát (3) léceket sem tartalmaz és erre helyezzük a meg­felelően kis átmérőjű bekarcolandó viasz­lemezt, mely a tengely végének befogadá­sára szintén furattal bíró, míg gyűrűalakú viaszlemez bekarcolása céljából előbb ezt helyezzük pontosan központosítva a beszélő­gép tányérjára és erre helyezzük a viasz­lemez kisebb átmérőjénél kissé nagyobb, de nagyobb átmérőjénél lényegesen kisebb átmérőjű, vezető spirálissal bíró tárcsát a hajtótengely végére. A 3., 4. ós 5. ábrákon látható hangdoboz az ismert hangdoboztól csak abban külön­bözik, hogy a beállítható (5) vezető szög fölvételére hátlapján (6) hüvellyel bír. melyben egy (7) szorítócsavar segélyével rögzíthető (8) csövet lehet ide-oda tolni. E csőben egy (9) tengely foroghat, mely­nek két vége az (5) vezető szöget tartal­mazó (10) hüvely fölvételére szolgál. A (10) hüvely (11) szorító csavarral rögzíthető a tengelyen és a tengelyre merőleges furat­tal bír, melyre az (5) vezető szög van he­lyezve. Utóbbi a szükséghez képest hosszá­ban eltolható és (12) szorító csavarral rög­zíthető. A (9) tengelyt (13) spirálrúgó veszi körül, melynek egyik vége a tengelybe, másik vége pedig a (8) csőbe van beerő­sítve és mely arra szolgál, hogy az (5) vezető szög rugalmasan támaszkodjék a vezető tárcsára. A vezető szög célszerűen (14) fiberc8Úcsot hord. A hangdobozból ki­vezető (15) cső a találmány értelmében (16) gömbcsukló körül forgathatóan van a hang­dobozhoz erősítve úgy, hogy a hangdobozt megfelelő elforgatás után úgy Berliner­féle, mint Edison-féle fölvételekhez és re­produkálásokhoz lehet használni. A 6. és 7. ábrákon látható berendezés a beszélőgép tányérja alatt van elrendezve és a hajtótengelyről alkalmas áttétel (pl. végtelen csavar és csavarkerék, kúpfogas­kerékpár stb.) segélyével hajtott (17) víz­szintes tengelyből ós az utóbbi által ide­oda mozgatott (18) fogasrúdból áll, mely fölvétel céljából úgy hozható kapcsolatba a hangkarral, vagy az ezen elrendezett hang­dobozzal, hogy a hajtótengely, forgásakor, a hangdobozt magához közelíti, vagy magától eltávolítja, miáltal a karcoló tű az

Next

/
Thumbnails
Contents