53270. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kismértékben csillapított gyors elektromos rezgések létesítésére
— 3 — az első, a 12. és 13. a második, hűtőtestekkel biró foganatosítási alakot ábrázolja Jíót-két vetületben, míg a 14. ábra hűtő bordákkal biró foganatosítási alakot mutat. Az (a) elektródák külső fölületei között {k) hűtőtestek vannak alkalmazva, melyek a 10. és 11. ábrán látható foganatosítási alaknál a hőt jól vezető anyagból készültek és a hőt az elektródáktól vezetés útján fölvevő és a levegőbe kisugárzó tömör korongokká vannak kiképezve. A hőkisugárzás lehetővé tételére a hütőtestek átmérője az (a) elektródáknál nagyobb úgy, hogy az egész szerkezet az ismert bordás hűtőtestekéhez válik hasonlóvá. A 12. és 13. ábrán látható foganatosítási alaknál a <k) hűtőtestek a hűtőfolyadék átvezetése •céljából üregesek. Ebből az okból fölösleges, hogy az elektróda lemezek szélén túl érjenek, minthogy a hőt a hűtőviz keringése — vagy a rajz szerint elpárolgása — következtében vonja el. A hűtést csöppfolyos hűtő közeg helyett gázalakúval is végezhetjük. Az elektródákból, szigetelő gyűrűkből és hűtőtestekből alkotott oszlop a találmány szerint akként van szerkesztve, hogy az egyes elemeket viszonylagos helyzetük megóvása mellett könnyen lehessen kiváltani. Ebből a célból az első foganatosítási alakaál az (a) elektródák, a másodiknál úgy az •elektródák, mint a hűtőtestek két rúdon alkalmazhatók, melyek az oszlop egész hoszszán végig nyúlnak és az első példánál a hűtőtestek megfelelő furatain mennek át. A helyes összeépítés további biztosítására az első foganatosítási alaknál az (a) elektródák fölött még egy harmadik (m) rúd is van alkalmazva, melyet az (n) csukló körül lehet fölnyitni, ha elektródákat kell kiváltani. A (k) hűtőtestekben ebből a célból furatok helyett hasítékok vannak alkalmazva. A második foganatosítási alaknál az elektródák fölött a kűt (m) rudat lehet egymástól oly távolságban alkalmazni, hogy közöttük az elemeket kiemelhessük. Találmányunk szerint a föniebb leirt láncolatosan kapcsolt szikrapályákat még oly berendezéssel is ellátjuk, melyek segélyével tetszőleges számú szikrapályát lehet röviden zárni. Ha pl. fölváltva kohárorrad vagy hallgatóval kell dolgozni, ezt a találmány szerint az teszi lehetővé, hogy a koháror üzemhez az összes szikrapályákat használjuk és így kevés, nagy feszültségű kisülést létesítünk, míg a hallgató üzemnél a szikrapályák egy részét röviden zárjuk és így ugyanannál a töltőfeszültségnél több kisülést létesítünk. Ily rövidrezáró berendezés látható példaképen a 16. ábrán hol (q) a szorítókengyel, melynek szigetelőből álló nyele van. Mikor ezt valamely részszikrapálya a lemezei közé dugjuk, ezek között vezetőhidat álkot úgy, hogy a szikrák átmenete megszűnik. További foganatosítási alak, mely főleg vizsgálatra alkalmas, a 16. és 17. ábrán látható. Ezen az ábrán (o) szigetelő anyagból készült ós ugyancsak szigetelő anyagból készült (o, p) fogantyúval ellátott tuskó, melyben két (r) fémszalag van elhelyezve, ezekbe pedig a csúcsaikkal egymás felé fordult s—s mikrometercsavarok fogódzanak úgy, hogy a csúcsok távolsága változtatható és lemérhető. Az (r) fémcsíkokkal ugyancsak egymástól szigetelt rugalmas (o) kontaktus kengyelek vannak vezetően kapcsolva, melyek akként vannak alakítva és elrendezve, hogy azokat a vizsgálandó (a) elektróda lemezek közé bekapcsolhassuk. Az (s) szikrapályák bizonyos távolságán túl a szikrapályák az (s) csavarcsúcsok között keletkeznek úgy, hogy a csúcsok távolságából a megvizsgált (a) elektródalemezek távolságára lehet következtetni. A leírt láncolatosan kapcsolt szikrapálya jóval nagyobb rezgési energia átvitelét engedi meg. mint az 1—6. ábrán látható egyszerű szikrapályáé. Azonban a jeladón a gyakorlatilag megengedhető feszültség csakhamar eléri határát. Minthogy a másodpercenként rezgés alakjában kisugárzott energia mennyisége n C V2 2 hol (n) rezgés szám, (C) a rezgési kör kapacitása, (V) pedig a feszültség, melyre a
