53266. lajstromszámú szabadalom • Folyadékszivattyú

— 2 — 1. ábra a találmány értelmében szerkesztett, egy szélkerékhez kötött szivattyúnak függélyes metszete, a 2. ábra a szivattyúdugattyúnak és az •ehhez tartozó kétnyílású szelepnek nagyobb léptékben rajzolt függélyes metszete, a 3. ábra a 2. ábrabeli részletnek egy mársik kiviteli alakját mutatja, a szelep löketét beállító berendezéssel, a 4. ábra a szelep egy kiviteli alakját tünteti föl, az 5. ábra a szivattyú egy további kiviteli alakjának függélyes metszete. (2) jelöli a szivattyút és (3) a dugattyút, mely a (4) rúd által az (5) szélkerékkel megfejelő módon hajtóösszeköttetésben áll. A szélkerék tetszés szerinti szerkezettel bírhat. A (3) dugattyúban a (6) csatorna van kiképezve, melyen át a szivattyúzott folyadék a dugattyú lefelé haladó löketénél fölfelé áramlik. A dugattyú fölső részében a (7) szelepülés van elrendezve a (8) szívószelep részére, melyet a (9) rúgó rendesen üléséről fölemelve tart. A szivattyúhenger alsó végén a (10) szívószelep van elrendezve, mely a (11) csövön át valamely forrásból vizet kap. A (11) cső fölső vége (12)-nél célszerűen ki van szélesítve, hogy a (10) szelep közelében a (1.3) légkamra képeztessék. A szivattyúhenger fölső végén a (14) nyomószelep és ennek közelében a (16) nyomócsőben a (15) légkamra rendezhető el. A föltüntetett szerkezetnél a működési mód rendes körülmények mellett nem tér el az egyszerű hatású szivattyúk működésétől, amennyiben a folyadék a dugattyú lefelé haladó löketénél a dugattyún át fölfelé halad és a dugattyú fölfelé haladó" löketénél a nyomószelepen átszoríttatik. Ha azonban a szivattyút hajtjó erő nem elegendő munkalöket végzésére, akkor a szivattyú nem áll meg, hanem a (8) szelep nem záródik. Ennek folytán a fölfelé haladó löket üres löketet képez, a víz a rúgó által nyitva tartott szelepen át lefolyik és a dugattyú a hengerben lévő vízben folytonosan föl- és lemozog, mindaddig, míg a dugattyú egy fölfelé haladó löket közben I oly sebességet ér el, hogy a szelep a (9) j rúgó nyomásával ellentétesen záródik, mire j a dugattyú azonnal működni kezd. A víz-I oszlopnak hirtelen mozgásbahozatalából ] eredő lökést a (13) és (15) légkamrák kompenzáló hatása kiegyenlíti, mely kamrákat a szivattyú be- és kivezetéséhez lehető közel kell elrendezni. A szivattyú működése gyakorlatilag véve pillanatnyi. Ha a szél sebessége előre meghatározott mérték alá csökken, akkor a kerék terhelése kiiktattatik, mielőtt a szivattyú ellenállása a kereket megállítaná. Mihelyt a szélsebesség kellően emelkedik, a terhelés beiktattatik, ami azonnal megtörténik, mihelyt a kerék sebessége és ennek folytán kinetikai energiája elegendő szivattyúzásra. A fönti leírásból kitűnik, hogy a szivattyú igen kis szélsebességeknél is folytonosan jár, habár csak szakaszosan működik is, minthogy a szivattyú mindaddig löketeket végez, míg a szél a kereket a (8) szelep zárásához szükséges sebességnél kisebb sebességgel hajtja. A (8) szelep zárásához szükséges sebesség a (8) szelep méreteinek és a (9) rúgónak változtatása által igen kis mértékre állítható be úgy, hogy oly szélsebességek is hasznosíthatók, melyek sokkal kisebbek annál, amely ezidőszerint a szélkerekek által hajtott szivatytyúk működtetésére szükséges, A találmány értelmében a kerék csak teljes szélcsöndben áll meg. A legkisebb széllökés a keréknek oly sebességet ad, hogy a szivattyú munkalöketet, vagy részleges munkalöketet végez, míg az eddig szokásos szerkezeteknél egy erős széllökésj nek kell bekövetkeznie, hogy a kerék meg[ indíttassék, mely lökésnek sokkal nagyobb-i nak kell lennie, mint amilyen szélerő az j egész berendezés rendes üzeméhez szüksé| ges. ! A (8) szelep lökete növelhető vagy csök-J kenthető, megfelelően azon kisebb vagy 1 nagyobb sebességnek, amelynél a szelepnek j záródnia kell. Magától értetődik, hogy aránylag kis löket mellett a szelep gyor-