53266. lajstromszámú szabadalom • Folyadékszivattyú

Megjelent 1911. évi szeptember hó 7-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 5B266. szám. XXI/c. OSZTÁLY. Folyadékszivattyú. SNEE WILLIAM GÉPÉSZMÉRNÖK WEST ELIZABETHBEN. A bejelentés napja 1910 november hó 15-ike. Jelen találmány szélmalmoknak és más változó erejű motoroknak folyadékszivaty­tyúk működtetésére való hasznosítására vo­natkozik, oly módon, hogy e hasznosítás folytán nagyobb hatásfok éretik el, mint eddigelé. A találmány értelmében a szi­vattyú dugattyúja az említett motorral van összekötve és ezzel együtt mozog, ha az mozgásban van. Azonban a szivattyú csak akkor emel vagy szállít folyadékot, ha a hajtóerő' ele­gendő emelőlöket végzésére, mely löket ;a dugattyú bizonyos sebességénél önműkö­dően jön létre. Ha a szükséges sebesség nem éretik el, akkor a motor és szivattyú nem áll meg, mint az ezidőszerint általá­nosan szokásos, hanem a mótor terhelés nélkül tovább mozog és a dugattyú is lö­keteket végez, azonban ezek a löketek üre­sek, azaz nem szállítanak folyadékot, mind­addig, míg a sebesség nem ér el oly fo­kot, melynél szívólöket, vagy részleges szívólöket végezhető. E sebesség elérésé­nél a szivattyú azonnal működésbe lép és mindaddig működésben marad, míg a kellő sebesség föntartatik. A működés teljesen önműködő; a szélmalom megterhelése a, sebesség előre meghatározott változásainál önműködően be- és kikapcsoltatik. A szi­vattyú főleg szélkerék által való hajtásra van szerkesztve és az alábbiakban is ily foganatosításában van leírva, azonban ter­mészetesen más változó erejű motor által is hajthat(ó. Kis szélsebességek hasznosítására már különféle eszközök ajánltattak, azonban eddigelé senki sem kísérelte meg a kis szélsebességeknek akképen való hasznosítá­sát, hogy a szélmótorral oly szerkezetű szivattyút kötött össze, mely a szélkerék­kel állandóan együtt mozog, azonban a szélkereket csak akkor terheli, ha annak ereje elegendő a szivattyú működtetésére, anélkül, hogy a kerék megállíttatnék. A működés ezen önműködő szabályozása mel­lett a lehető legnagyobb energiamennyi­ség hasznosíttatik, miniellett az elrende­zés olyan, hogy kis erő jelenlétében a szi­vattyú a működő löketek között néhány üres löketet végez, hogy a működő löket részére kellő energia gyűjtessék össze. Ez eddigelé teljesen lehetetlen volt, amennyi­ben a szivattyú nem végzett mozgást, ha nem állt hajtására folytonosan elegendő erő rendelkezésre, ami azt eredményezte, hogy a kis sebességekből eredő összes erő veszendőbe ment. A csatolt rajzon az

Next

/
Thumbnails
Contents