53255. lajstromszámú szabadalom • Kúppropeller

Az (a) külső lapátok a (k) kúppalást külső, az (i) belaő lapátok pedig ugyanannak belső fölületón egymástól szabályos közökben vannak sugárirányban megerősítve. Ezen esetben is úgy az (a) külső-, mint az (i) belső lapátok (h) hátsó éleinek nem szabad a (p) alaplap kerületéből kiemelkedniök, illetve azon túlnyúlniok, nehogy centrifugális hatások lépjenek föl. Az (a) és (i) lapátok megnövekedett fölületi hatásának megfelelőleg, kívül is, belül is 12—12 lapátot rendezünk el. Az (a) és (i) lapátok a külső és belső fölületen egymással pontosan szembeállólag erősíthetők meg, azonbau ajánlatosabb, ha a külső és belső lapátokat váltakozva helyezzük el, azaz az (i) belső lapátokat az (a) külső lapátok között előálló térrel szemben erősítjük föl a (k) palástra. A 14—16. ábrákban csakis (i) belső lapátokkal fölszerelt propeller van föltüntetve. Ezen kiviteli alaknál a (k) kúppalástnak (s) csúcsa szintén le van vágva úgy, hogy egy megfelelő nagyságú (e) beömlési nyílás áll elő. Az (i) belső lapátok a (k) palást belső fölületére vannak erősítve, a (k) palástot pedig az (o, o) karok révén kötjük az (n) aggyal szilárdan össze. Az (i) belső lapátok egész az (n) agyig érhetnek és ily módon a (k) palástot az (n) agyhoz erősítik úgy, hogy eképen fölöslegessé válik a külön (o) karok használata, amelyek a (k) kúpot az (n) agyhoz erősítik. A 17—19. ábrák különféle lapátprofilokat mutatnak be, amelyek tulajdonképen •csak kiviteli példák, anélkül, hogy ezek révén a lehetséges kiviteli alakokat korlátozni akarnók. A 17. ábra szerinti kiviteli alak lassú járatú járművek, pl. teherszállítóhajók és •effélék propellereihez való, amelyeknél kevés számú, de nagy felületű lapát alkalmazása ajánlatos. A 18. ábrában a közbeeső alak látható, míg gyorsjáratú járműveknél az 1. és 19. ábrákban föltüntetett lapátforma — nagyobb számban elrendezve — alkalmazható a legcélszerűbben. Az új propeller működési módja a 3., 13. és 16. ábrákból látható. A sugárirányban álló (a) és (i) lapátok gyors forgásnál megragadják a propellert körülvevő közeget (vizet vagy levegőt) és a kúpfölületek felé röpítik, amelyeken az gyorsulva végigömlik s a propellert üreges kúp alakjában — mint ahogy a pontozott vonalak jelzik — hagyja el. A jármű gyors mozgásánál olyformán hagyja el a közeg a propellert, mint pl. egy magra húzott cső. A propeller állandóan csak előre, azaz a kúp (s) csúcsának irányában dolgozik, függetlenül attól, hogy milyen irányban történik a forgás. Visszafelé haladáskor tehát egy külön propeller szükséges, amely az előre haladást eredményező propellerrel szemben áll. Ilyen előre és hátrafelé való haladást célzó propellert a 7. ábra mutat be. Az előrehaladást eszközlő (k) kúp az üreges (w) tengelyre, a hátrahaladáshoz való és ezzel szembe állított (k') kúp pedig az üreges (w) tengelybe ágyazott (w') tengelyre van ékelve. Már most aszerint, amint a (w) vagy (wl) tengelyt hajtjuk, a (k) kúp előre, illetve a (kl) kúp hátrafelé dolgozik. A nyugvó kúppropeller a mozgóról leömlő közeggel szemben alig fejt ki ellenállást, sőt lapátjai inkább még mint vezető lapátok működnek. Az 1—5. ábrákban bemutatott propellernél előnyös, ha a (p) alaplapot egy kúposán formázott (c) sisakkal hátul elzárjuk, amint az a 6. ábrában látható. Valamennyi kiviteli alaknál előnyös, ha a kúp alaplapját nehéz fémből, például ólomból készült lendítő gyűrűvel vesszük körül, azonban fontos, hogy ennek folytán ne legyen a kúpfölületen végigömlő közegnek akadálytalan lefolyása megnehezítve. Az új propeller sajátszerű működése csakis következőleg magyarázható: Az ismeretes természeti törvények szerint sugárirányban állő szárny- vagy lapátfölületek gyors forgás esetén csakis centrifugálisan hatnak. A sugárirányú fölületeknek az (s) csúcs-