53222. lajstromszámú szabadalom • Önműködő távbeszélő berendezés

vannak szigetelve és a tengely forgása al­kalmával a szintén elszigetelt (12, 13, 15 és 16) sarkokkal jönnek érintkezésbe, me­lyek közül a (12, 13) sarkok az előfizető két vezetékének sarkait, a (15, 16) sarkok pedig az ezen vezetékekhez tartozó mű­ködtetőáramkör sarkait jelentik. A karokon lévő (10a, 11a, 17a, 18a) szegmensek az egymástól elszigetelt (10b, 11b, 17b, 18b) kefékkel jönnek érintkezésbe, melyek a (9) kengyel egyik végére erősített (19) tar­tóba vannak ágyazva. Mivel a különböző karokhoz tartozó áramkörök ezen kefékhez vannak kapcsolva, a (7) tengely alsó végét egy (20) tekercsrúgó veszi körül, mely a tengelyt úgy törekszik elforgatni, hogy a karok normális helyzetüket foglalják el. A kapcsoló karjainak a (20) rúgó fe­szültsége ellenében való mozgatására a (27) elektromágnes szolgál, melynek a (25) csap körül lengő (26) horgonya (22) karral van ellátva, melyet a (28) rúgó visszahú­zott helyzetben tart. A (22) kar fölső vé­gére forgathatóan ágyazott (21) kilincs a (23) rúgó hatása alatt áll, mely a kilincset a (6) kerék (24) fogai közé törekszik nyomni. Egy másik rúgóhatás alatt (30) kilincs a kapcsoló működése alkalmával szintén a (24) fogakba kapaszkodik és a (6) kereket a beállított helyzetben rögzíti. Az elforgatott kapcsoló fölszabadítására a (36} elektromágnes szolgál, melynek (35) horgonya (33) rugalmas karral, ennek sza­bad vége pedig (34) horoggal vannak el­látva, mely a (21) kilincs (32) toldatába kapaszkodik, midőn a (33) kart a (36) ki­oldó mágnes gerjesztése alkalmával a (35) horgony fölemeli. Ha a kioldómágnes ger­jesztése megszűnt, akkor a (33) rugalmas kar a (21) kilincset a (6) kerék (24) fogai­ból visszahúzza és ugyanakkor a (21) ki­lincs szabad vége, mely a (30) rögzítő­kilincs (31) nyúlványával érintkezik, a (30) kilincset szintén visszahúzza a (6) kerék fogaiból (3. ábra) úgy, hogy a (20) rúgó a kapcsoló karjait a normális helyzetbe té­ritheti vissza. A (33) rugalmas kar mozgá­sát a (40) ütközőpecek határolja úgy, hogy midőn a (27) mágnes gerjesztetik, a visz­szahúzódó (21) kilincs (32) toldata a (34) horogból kikapcsolódik és ennek folytán a (21 és 30) kilincsek ismét a (6) kerék fo­gaiba kapaszkodnak és a kapcsolót újból a fönt jelzett módon működtetik. A (6) keréken egy (45) kiugrás vagy pe­cek van elrendezve, mely a (42 és 43) kontaktusok között fekvő (41) kontaktus­rúgóval jön érintkezésbe. A (42, 43) kon­taktusok a (44) tartó segélyével vannak egymástól elszigetelve és a (41) rúgó a (42) kontaktussal törekszik állandóan érintkezés­ben maradni, azonban a kapcsoló normális helyzetében a (43) kontaktussal hozatik érintkezésbe a (45) pecek által. Ezen ré­szeket föntebb «normál» megszakítókap­csolónak neveztük, mely a (27) mozgató­mágnest a lépésenként tovább mozgó kap­csoló működtetése céljából az első lépés után az egyik áramkörből a másikba kap­csolja be. i A (36) kioldómágnes (35) horgonyát a mágnestől egy (39) rúgó tartja távol, mely a horgony (37) karjának (38) kiugrásához támaszkodik. A (37) karon szintén egy árammegszakító van elrendezve, melynek működését alább fogjuk ismertetni. Valamennyi kapcsoló kormányművét egy közös (Z) telep működteti (7. és 8. ábra), azonban a leírás és az áramkörök egysze­rűbbé tétele végett több (Zl, Z2) stb. áramforrás van föltüntetve, mimellett mint már említve volt, a valóságban a földelé­sek közös visszatérő vagy telepvezetékek alkalmazasa által ki vannak küszöbölve. A 6. ábra az (P) keresőkapcsolót normá­lis helyzetében tünteti föl, azonban az (A5) vonalrelais gerjesztve van, mivel az (A) állomás előfizetője a hallgatókagylót be­szélgetés kezdése céljából leemelte. A 6. ábra az (F) keresőkapcsolóval összekötte­tésben két (A és D) állomást mutat. Ha a 6. és 7. ábrát összeillesztve gondoljuk, ak­kor a (B) állomás, mely a 7. ábrán külön van föltüntetve, a (C) összekötőkapcsolóhoz való viszonyában szintén összeköttetésbe jut a 6. ábrán föltüntetett (F) keresőkap­csolóval. Ezen állomások bármelyikéről úgy hozzuk működésbe az (F) keresőkapcsolót,

Next

/
Thumbnails
Contents