53208. lajstromszámú szabadalom • Elektromos jacquardgép

2 -nak és oly helyzetbe hozatnak, melyben végeikkel a (g) hengereken megerősített {h) bütykök útjába kerülnek. A (h) bütykök úgy vannak alakítva, hogy a (g) hengerek forgásánál a fegyverzetemelőket rúgóhatás «llen lefelé nyomják, mely rugók a fegyverzetemelőket a bütykök behatása után önműködően eredeti állásukba viszik vissza. A fegyverzetemelőkkel (i) húzózsinórok vannak összekötve, melyek (j) szögemelők végeihez csatlakoznak; az emelők másik vége a platinákat befolyásoló (k) tűkkel van összekötve. Az (f) fegyverzetemelőkön megerősített (i) húzózsinórok a láncfonalak húzózsinórjaival küzvetlenül is összeköthetők úgy, hogy a (d) elektromágnesek és a (h) bütykök a láncfonalakra közvetlenül hatnak. Ha egy (c) kontaktuspecek az (a) mintapatron vezető pontját érinti, a megfelelő (d) elektromágnes gerjesztetik és fegyverzetemelője vonzatik úgy, hogy utóbbi a (g) henger egyik (h) bütykének pályájába jut és ennek elforgatásánál lefelé nyomatik. Ekkor az (i) húzózsinór lefelé húzatik és az ezzel összekötött (k) platinatű eltolatik. A hozzátartozó (1) platina ezáltal a késről leemeltetik úgy, hogy az (m) kés fölfelé mozgásánál az (1) platinát nem viszi magával és a hozzátartozó láncfonalat nem emeli föl. Ha az (i) húzózsinórok a láncfonalak húzózsinórjaival közvetlenül vannak összekötve, a (d) elektromágnesek egyikének gerjesztésénél a húzózsinórral összekötött láncfonal fölemeltetik, míg az összes többi láncfonal befolyástalanul marad. A (d) elektromágnesek egy kapcsolónak körben elrendezett kontaktussorának kontaktusaival vannak összekötve (2. ábra); a kapcsolón az (o) gyűrű van alkalmazva. A forgathatóan ágyazott (p) kar végén kontaktuskefékkel vagy kontaktuskerekekkel fölszerelt (q) kontaktushíd van elrendezve, mely a (p) kar forgásánál az (o) gyűrűt az elektromágnesek áramkörébe kapcsolt (n) kontaktussor egy-egy kontaktusával összeköti és ezáltal az áramkört zárja; ily módon egymásután valamennyi (d) elektromágnes az áramforrás áramkörébe beiktatható. Az (a) mintapatronokat, (d) elektromágneseket és az (n, o, p) kapcsolót tartalmazó áramkörben egy kötőbesendezés is van beiktatva, hogy a szövendő minta alapjában ós ábrájában a kötést elő lehessen állítani. A mintapatron ide-oda menő mozgást és lökésszerű forgó mozgást végez. A mintapatron lökésszerű forgása minden egyes, egyik vagy másik irányban való hosszelmozgás után történik úgy, hogy a kontaktuspeckek a mintapatronok legközelebbi sorát végig érintik. Ha az (a) mintapatron hosszeltolódása közben a (c) kontaktuspeckek egyike a patron vezető pontjához ér % és egyidejűleg a (q) kontaktushíd által a (p) kar elforgatásánál az (n) kontaktussor egyik kontaktusa és az (o) gyűrű között vezető összeköttetés létesül és ezáltal az áramkör záródik, a (q) kontaktushíd által a (b) áramforrás áramkörébe iktatott megfelelő (d) elektromágnesnek fegyverzetemelője működő helyzetébe jut, amelyben, mint említettük, a fegyverzet eltéríttetik, miáltal a megfelelő (1) platina eltéríttetik az (m) késéről, a hozzátartozó láncfonal tehát a szövetben fekve marad. Hogy a szövet alapját és ábráját a szükséges kötéssel elláthassuk, külön kötő-berendezést alkalmazunk, melynek lényege az 1. és 2. ábrákból kivehető. A kötő-berendezés megérthetőségére példaképen föltételezzük, hogy a szövet alapja vászonkötésben, a mintáé pedig a nyolckötésű köpernek megfelelő kötésben készül. A mintapatron pedig úgy van előállítva, hogy az alap elektromosan nem vezető, az ábra viszont vezető. A (d) elektromágnesek sorjában a (w) kapcsoló tábla (2. ábra) körben elrendezett kontaktusaival vannak összekötve és pedig a tábla kétszer annyi (n) kontaktussal bír, mint az alkalmazásra kerülő (d) elektromágnesek száma. Ezenkívül két (r) nyugalmi pont van elrendezve, melyek a kontaktusok fölső és alsó fele között vaunak alkalmazva. Az alsó fél kontaktusainak sorrendje a fölső