53207. lajstromszámú szabadalom • Hajtófüzér

- 2 — A találmány további előnye a csuklós hajtó- 1 láncokkal szembea az, hogy jóval könnyebb és hogy kenést vagy tisztogatást nem igényel. A 2. és 3. ábrabeli példák az iméntitől a fogak és a vonóközeg elhelyezésében térnek el s minden további nélkül érthetők. A fogak anyaga az eddig is e célra használt fém, fa, bőr stb. lehet. Hajlékony vonóközeg gyanánt szíj, szövet, kötél, fémszalag, sodrony, sodronykötél stb. szolgálhat. Ha úgy a vonóközeg, mint a fogak fémből készülnek, egy darabból állíthatók elő; az ütközési végeket az 1—3.ábra értelmében hegesztéssel egyesíthetjük. Ha ellenben a hegesztést el akarjuk kerülni, a következő ábrákban példaképen föltüntetett egyesítési módokhoz fordulhatunk: A 4. ábra értelmében I hosszmetszetü tagok képezik a füzért, melyek (1) végeit párosával a melegen felhúzott (3) gyűrűk tartják össze. A végek azon része, melyre a gyűrű huzatik, megfelelőn vékonyítva van, úgy, hogy a gyűrű külső átmérője egyenlő lehet a nem vékonyított középső fogrész átmérőjével. Az 5. ábránál a hasonló kiképzésű füzértagok fogfelei (4) ferde fölülettel és (5) csavarmentes résszel bírnak úgy, hogy a megfelelő ferde fölülettel bíró (6) csavaranya a két fogfelet erősen összeszoríthatja, A fogakat azonban természetesen külön [ darabok gyanánt is képezhetjük ki s erősíthetjük föl a húzóközegre, mely viszont úgy hosszirányban, mint szélességben több darabból is állhat, de e darabok kapcsolási helye mindig merev, tehát legcélszerűbben egy-egy fog fölerősítési helyére esik. Ha a vonóközeg szíj, a fogak szögecsekkel vagy csavarokkal erősíthetők föl (6. ábra). Ha a vonóközeg kötél vagy drótkötél, a 7. ábra értelmében az axiálisan 2 vagy több részre osztott (8) kettőskúpot helyezzük köréje, s ezt a megfelelő kúpfölületekkel bíró (9) tárcsákkal a (10) szögecsek vagy csavarok révén szorítjuk a kötélhez. A (9) tárcsák egy-egy radiális (11) réssel bírnak, hogy a kötélre föltolhatok legyenek. Az ily módon a kötélre erősített tárcsapár képezi a füzér fogát, mely kerek lévén, lehetővé teszi, hogy nem csupán párhuzamos, hanem kitérő irányú tengelyek közt is létesíthessünk áttételt. Ha a füzér húzóközege acél, huzal vagy szalag, a fogakat fokozottabb biztonsággal kell rögzíteni rajta, hogy azok elcsúszása teljesen ki legyen zárva. A legegyszerűbb mód a hegesztés vagy forrasztás, de ez nagy óvatosságot igényel, célszerűbb azért a mechanikai kapcsolatokat alkalmazni, melyek néhány példája a következő abrakban van föltüntetve. Ezek közül legtöbb azon közös jellemvonással bír, hogy a vonórészek a foghoz ill. fogja rögzített darabja szöget képez a. vonórész szabad darabjával. így pl. a 8; ábra szerint a (2) vonóközeg (pl. kötél, huzal, acélszalag) végei az (1) fog és a (12) sisak közé foghahatók be a fog (egy vagy több) (13) csavarorsója és (14) csavaranya révén. A 9. ábra szétszerelve, hosszmetszetben tüntet fel egy, különösen fémszalagokra alkalmas példát, melynél a (2) szalag hullámosan görbített darabja az egymás negativját képező (15, 16) pofák közé van fogva, melyeket pl. a (4, 5) ábrák módjára föltolt gyűrűkkel szoríthatunk össze. A szalagvégek a (10) ábra értelmében közösen fogatnak egy fogba. Ha fémszalag helyett több párhuzamos huzalt vagy kábelt látunk el ily módon fogakkal, a 11. ábrában fölülnézetben bomutatott alakot nyerjük. Ugyancsak huzalos füzérnél célszerű a 12. ábrabeli példa, melynél az ívesen hajlított (2) huzalokat a velük párhuzamos, célszerűen a. huzalgörbületnek megfelelő sekély horonnyal bíró (17) tárcsák fogják közre, ezeket pedig a (21) furatukon keresztülnyúló (18) fejen csavarorsó és (19) anya szorítja össze. Ezen alak végeinek kapcsolására, de rövid huzaldarabokból álló füzér képezésére is a 13. és 14. ábrabeli példa alkalmas, melynél ugyancsak egy keresztülmenő csavarorsó által összepréselt tárcsák közé fogatnak be a huzalvégek, de a tárcsák — mint az ábrán látható — egyik oldalukon balról jobbra, másikukon jobbról" balra kanyarodó horonnyal bírnak s meg-