53161. lajstromszámú szabadalom • Berendezés bizonyos keresztmetszeten átáramló folyadék gőz- vagy gázmennyiség mérésére
minden nívóban meghatározhassuk. Ezen három egyenlet a következő: x=c/y... ... ... _. i. a a X + S = yg —y w k ... 2. melyben y q a higany, y w pedig a víz fajsúlyát jelenti. /fx dx=/fs ds ..3. melyben fx, illetve fs, az x, illetve s-nek megfelelő (1), illetve (2) szárak belső keresztmetszetének különböző értékeit jelenti. Ha ez esetet tovább speciálizáljuk, például oly módon, hogy az (1) szárnak No-tól le* felé (f) nagysággal biró egyenlő keresztmetszettel kell bírnia, a fönti (3) egyenlet helyett az / fs ds = fx egyenletet kapjuk, melyből, 1. és 2. egyenletekre, az ckf ... ... ... 4. tekintettel az ... ... — 5. / 4sk-f-ca ka •egyenlet adódik. Ha tovább speeiálizálunk, amennyiben az ^1) és (2) szárak belső keresztmetszetét vagy (l)-vél No-tól lefelé (2)-nél No-tól fölfelé köralakúnak választjuk, amikor ugyanis f = az egyes (s) értékeknek megfelelő & (2) szár belső keresztmetszetének ds átmérője az (5) egyenletből az f = da je és f,= dsa n behelyettesítése által adódik. Erre vonatkozólag a következő egyenletet kapjuk: ck 6. /4sk + ca k2 Ha az eredeti föltétel úgy szólt volna, hogy a bal (2) szárban S minden értékének megfelelő higanynivó eltolódások e |A-al egyenlők és ezen bal Bzár No-tól fölfelé azonos belső (f) keresztmetszettel képezendő ki, a fönti három 1, 2 és 5 alatti egyenlet helyett a következő egyenletek adódnak. s = c / a... s + x =ir ... — ... ...1*) - ..2*) 5 /4 s k + c2 k2 és körkeresztmetszetre, ha a bal szár átmérője d fx = ckf =i V\ c k 6.*) l/4sk + c2 k2 mely szerint az (1) szár mintegy a 2. ábrának megfelelően képeztetnék ki. Minthogy emellett a berendezés pontosságának szempontjából, a (2) szárnak No-tól fölfelé menő (1. ábra), illetve az (1) szárnak No-tól lefelé vezető részében (2. ábra) a minden nivónak megfelelő belső keresztmetszet nagysága .nagyon pontosan betartandó, pontos mérése gyakorlatilag nehezebb mint a külső méretek a belső méretek mérése, ajánlatos az 1. ábrabeli 2 szár No-tól fölfelé nyúló részének, a 3. ábrán kirajzolt üregestér kiképzése helyett ezen szárnak a 4. ábrán föltüntetett kivételét alkalmazni. Ezen szárrész üreges tere ez utóbbi elrendezésnél minden nívóban azonos keresztmetszettel képeztetik ki. A belső keresztmetszet megkövetelt redukciója növekedő s-el oly módon foganatosíttatik, hogy ezen üreges térbe egy (12) kiszorító test helyeztetik, melynek (q) keresztmeszete minden nivóban ezen szárrész állandó (q) keresztmetszetének és ezen nivóhoz tartozó számított keresztmetszetnek különbségével egyenlő. Hogy tehát az alsó segédfolyadék nivóeltolódásairól nevezetesen azon szárban, ahol azon eltolódások történnek, amelyeken ezen berendezés adatai alapszanak — kívülről is tudomást vehessünk, ezen szárrész egészen, vagy részben átlátszó fallal lehet kiképezve, vagy pedig ezen szárban úszót rendezünk el, mely a (13) vonórúd és (15) tengelyen alkalmazott (14) emelő segélyével egy ez utóbbi tengely külső csapjára erősített mutatót mozgat. Itt továbbá oly berendezés is alkalmazható, mely egy ismert nyomásmérővel (manométer) kapcsolt
