53158. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mesterséges huzammal üzemben tartott tüzelésekhez

_ 2 — rény továbbá a (13) vezeték segélyével összeköttetésben áll a (14) exhausztorral. A lokomotivkazán oldalára van erősítve a (15) szelepelrendezés (5. ábra). Ez utóbbi egy tokból áll, amelynek hengeresen kiképezett (16) részében a (17) dugattyú eltolhatóan van ágyazva. A (17) dugattyú egyfelől egy nagyobb átmérőjű (18) dugattyú- j ban végződik, mely a (19) tokrészben eltolhatóan van elrendezve, másik vége pedig (20) szelep test gyanánt van kikép ezve, amelynek szelepfészke (21) pontnál van elrendezve. A (16) és (23) tokrészt a (22) tér köti egymással össze. A (23) tokrész (24) tömítőszelencéjében a (25) rúd eltolhatóan van ágyazva. Ez utóbbi merev összeköttetésben áll a (26) szeleptesttel, melynek szelepfészke (27)-nél látható. A (20) szeleptest (28) nyúlványa eltolódásakor a (26) szelep testre hat és a szeleptestet fészkéről leemeli. A (25) rúd összeköttetésben áll a (29) rúddal. A (29) rúdon (30) hü vely van elrendezve (1., 6., 8., és 9. ábra), mely a (31) csapágyakban elforgathatóan van ágyazva. Ezen (30) hüvelyre egy (32) emelő van erősítve és egy (33) gyűrű két állító csavarközt lazán elforgathatóan van ágyazva. A (33) gyűrűre (5. és 7. ábra) a (35) pontnál egy (36) emelő van csuklósan fölerősítve, mely (37)-nél égy (38) emelővel áll csuklós összeköttetésben. A (38) emfelö pedig (39)-nél áll a (29) rúddal csuklós kapcsolatban. A (19) tokrészbe torkol a (40) vezeték, mely a tolattyúszekrényhez vezető (64) vezetékkel áll összeköttetésben. <A (42) furattal összeköttetésben álló (41) vezeték légtelenítő vezeték gyanánt szolgál, mely a levegőnek a (19) tokrészből való kilépését megengedi, ha a (18) dugattyú jobbra (1. ábra) elmozog. A (17, 26) dugattyúk közti térbe torkoló (43) vezeték összeköttetésben áll a tüzelőtér gozfúvőkáival. A (16) tokrész továbbá a (44) visszacsapó szelep által áll a (45) vezetékkel összeköttetésben. Ez utóbbi egy (46) vezetékbe torkol, mely viszont a (47) segédfúvóhoz vezető (48) vezetékhez csatlakozik (2. és 5. ábra). A (23) tokrész továbbá a (49) összekötő csonkák által összeköttetésben áll az (50) szelepházzal. Ez utóbbiban egy (51) szeleptest van elrendezve, mely egy (52) orsónak forgatása által a szelepfészekre csavarolható és ezáltal a (49) összekötőcsonkát a (46) vezetéktől elzárja. A (23) tokrészbe torkol az (54) vezeték, mely a kazán gőzterével főkép pedig az (5) gőzkúppal áll öszszeköttetésben. Az (52) orsióra egy (55) emelő és a (30) hüvelyre egy (56) emelő van erősítve. A két említett emelő két (57, 57) heveder által van egymással csuklósan összekötve. Ügy az (55), valamint az (56) emelő gömbszerű (71, 71), ill. (72, 72) kiemelkedésiekkel van ellátva. Ehhez hasonlóan az emelőknek a (73, 74) csuklós csapok részére szolgáló furatai (75), ill. (76)-nál szintén gömbszerűen vannak kiképezve (8., 9. ábra). Ezáltal eléretik, hogy az (52) orsó ellenében relatív eltolódást •létesíthet, ha az (51) szeleptestet a zárt helyzetből a nyitott helyzetbe kellene elcsavarni (9. ábra). A berendezés működése a következő: A gép megindításánál a (12) szabályozóemelő nyitott helyzetbe forgattatik, melynél a (9) tolattyú a (64) vezetékhez való gőzhozzávezetést szabaddá teszi. Ennek következtében a gőz a tolattyúszekrénybe és onnan a gőzgép hengerébe vezettetik és miután abban bizonyos munkát végzett, mint kipüffögő gáz érkezik a (13) vezetéken keresztül a (14) exhausztorhoz, miáltal egyidejűleg a főhuzam is működésbe lép. A (64) vezetéken át a (63) tolattyúszekrényhez érkező friss gőz a (40) vezetéken át a (19) tokrészbe is érkezik. Továbbá az (54) összekötő csonkákon át a gőz a (23) tokrészbe lép. Minthogy pedig a (18) dugattyú nagyobb átmérővel bír ia (17) dugattyúnál, a gőz a (19) tokrészben a (18, 17) dugattyúkat az 1. ábrán leírt helyzetbe tolja, melynél a (20) szeleptest (21) fészkére szoríttatik és a tok a (44) visszacsapó szeleptest fölött az (54) gőzvezetékről el van zárva. A (26) síeleptest ennek ellenében nem vezethető a fészkére, mert a (20) szeleptest (28) toldata által