53141. lajstromszámú szabadalom • Munkaidő ellenőrző készülék

zott (162) verő vízszintes (160) harántkarjához támaszkodik, melynek ütőfölülete célszerűen közbeiktatott (163) gumidarab által képeztetik. A verő (160) harántkarja a (164) csavarrugó behatása alatt áll és az alaplemez (165) sarokrészének egy harántkarjához támaszkodik. Az emelő szárának kinyúló végén van elrendezve a (166) verő, mely a nyomtatás megtörténtével egyidejűleg a (167) csengőt megszólaltatja úgy, hogy a kártya minden egyes lebélyegzése hallhatóan jeleztetik. A nyomóemelő elforgatása alkalmával egy harántcsap és emelő által tovavitetik a (152) szárához párhuzamos (168) tengely, melyen a (169) forgattyú van megerősítve, melynek mozgása a (170) kormányrúd segítségével a (171) ellentengely csatlakozó kétkarú (172) emelőjére vitetik át. A kétkarú (172) emelő fölső szabad vége tartja a (173) harántcsapot, mely a lengő (148) emelő (174) hasítékába kapaszkodik; a (148) emelő a festékszalag kapcsolását közvetíti. A (172) kétkarú emelővel egyazon tengelyre van fölékelve a (175) forgattyú, melynek (176) forgattyúcsapja a kétkarú (179) emelőnek a (177) lemezrúgó által oldalt elzárt (178) kivágásába kapaszkodik, mely a (9) támaszlemezek egyikének (180) csapján lazán van alkalmazva és a (150) emelő lenyomása alkalmával fölső (181) szögkarjával a (14) perctipuskerék (16) zárókoszorújába kapaszkodik és ezáltal a tipuskereket a kártyák nyomtatása közben biztosítja úgy, hogy tiszta, világos nyomtatást kapunk. A 9. ábrán a kártyaemelőberendezés módosított foganatosítási alakja van föltüntetve ; áll pedig a (182) hüvelyrészből, mely az (1) alaplemez függélyes (112) vezetőrúdján eltolhatóan van elrendezve. A vezetőrúd oldalt kinyúló (183) peckekkel van ellátva, melyek a vezetőrúd (184) hosszhasítékán át nyúlnak és azt eltolása közben elforgatás ellen biztosítják. A vezetőrúd hátsó oldalán a (185) fogazással van ellátva, mellyel a rúgóhatás alatt álló kétkarú (186) emelő működik együtt, mely az alaplemez helytálló (187) harántkarján vagy az erőmű tokján támaszra talál és a (86) állítóemelő (188) csapján forgathatóan van alkalmazva. A (86) emelő minden egyes kikapcsolásánál a kétkarú (186) emelő fölső kilincsvégével a fogasrúdnak előtte lévő hézagába kapaszkodik és a fogasrudat fölemeli, míg egy harántirányú (189) zárőcsap a következő fog alá kapaszkodhatik és ezzel a hüvelyt a továbbkapcsolt állásban megtartani képes. A (189) csap a kétkarú (190) emelő alsó végén van alkalmazva; a (190) emelő a (192) keresztfej (191) csapja körül leng, mely a függélyes (112) vezetőrúd fölső végén van megerősítve. A kapaszkodás biztosítására a kétkarú emelő még a rúgós (193) oldalrésszel van ellátva, mely a keresztfej (194) peckén talál támaszra. A keresztfej a stabilitás fokozása céljából a (195) kapcsolórúd segítségével az erőmű tokjához van csatolva. A csúszóhüvelyen van megerősítve a fölső (196) fogasrúd, mely az egyes hétköznapokat jelző (197) dob fogkoszorújával kapaszkodik; a (197) dob lazán van a keresztfej (198) harántcsapján alkalmazva. A (197) jelződob itt is a bérkártyának megfelelő beosztással bír és a kezdeti helyzetet foglalja el, ha a kártyaemelőberendezés legmélyebb helyzetében van. Amint a kártyaemelő legfölső helyzetét elérte és a jelződob egy körülforgást elvégzett, a kártyaemelő önműködően kioldatik azáltal, hogy a (182) hüvelyrész (199) ütközője a kétkarú (190) emelőt oldalirányban kilendíti és ezzel a (189) zárócsapot a (185) fogazásból kiszorítja úgy, hogy a kártyaemelő szabadon adatik és saját súlya folytán lesülyed, miközben a rúgós (200) támaszemelőt is leszorítja, mely a következő kapcsolásnál ismét a kétkarú (186) emelő fölső toldatához vagy harántpeckéhez támaszkodik. A 10—13. ábrákban az ellenőrzőkészülék módosított foganatosítási alakja van föltüntetve, melynél az előbb leírt készüléktől eltérően a kártyaakna és a nyomtató mú önműködően tolatnak el a helytálló többszínű festékszalag irányában. Ezen foganatosítási alaknál a (201) kártyaakna és a (202) nyomtató mű az óra által időn-