53102. lajstromszámú szabadalom • Fő- és kötővas gyanánt alkalmazandó vasbetét vasbetonszerkezetek számára
— 2 -Az 1—3. ábrák egymásután oly foganatosítási alakokat láttatnak haránt- és hosszmetszetben és részben oldalnézetben, melyeknél maga a rúd kör-, négyzet- ilL félköralakú harántmetszettel, a megfelelő (1, 2. 3) harántbordák pedig, melyek a rúd hosszában egyenletesen vannak elosztva, háromszög-, félkör- ill. téglányalakú harántmetszettel bírnak. A 4. ábrában a harántbordáa rúdnak további alakjai vannak harántmetszetben föltüntetve, ahol is az (a) rúd harántmetszete téglány, a (b) rúdé ellipsis, a (c) rúdé félellipsis, a (d) rúdé fölül síklappal határolt szív, az (e) rúdé fölül homorú, alul domború, az (f) rúdé megfordított gomba, a (g) rúdé merevítő hosszbordával ellátott félkör, a (h) rúdé pedig hosszbordás szív alakjával bír. Az 5. ábrában oldalnézetben és részben hosszmetszetben oly foganatosítási alak van föltüntetve, melynél a harántbordák változó. közökben, illetve szakaszosan vannak elrendezve. A 6. és 7. ábrák a fővasakkal kapcsolatban, két különböző alakú kötővasat láttatnak, melyek közül a (4) kötővas sima, az (5) kötővas pedig a merevítésre és a betonnal való kötésre szolgáló, tetszőleges harántmetszettel bíró (5) bordákkal van ellátva, melyek bármily, akár egyenlő, akár változó közökben 'és akár (úgy, amint az föl van tüntetve) csupán a külső oldalon, akár úgy a külső, mint a belső oldalon lehetnek elrendezve. A 8. ábra oldalnézetben és harántmetszetben, egy egyenszilárdságú betétet láttat, melyet a találmány szerint kiképezett rúdból azáltal létesítünk, hogy a 4. ábrában föltüntetett (f, g) vagy (b) rúdnak (6) hosszbordájával (8. ábra) a Bzükséghez képest különböző számban és hosszúságban alkalmazott (7, 8) hevedereket szögecseljük össze. Ugyanezen célt a 4. ábrában föltüntetett hosszbordanélküli (a, c, d, e) rudak fölhasználásával a 9. ábrában szemléltetett módon azáltal érjük el, hogy a harántbordáknak a rúdnak fölső, sík lapjára eső részét mellőzzük és azután ezen lapra, egy vagy több különböző és kellő hosszúságú lamellának esetleges közbeiktatásával, egy azonos alakú rúddarabot fektetünk az alsó rúdhoz képest megfordított helyzetben. A leírt rudak alkalmazásánál továbbá igen könnyen lehet több egymáshoz csatlakozó rudat egy főbetétvassá egyesíteni anélkül, hogy a sok tekintetben káros hegesztéshez kellene nyúlni. Ezen célból ugyanis két szomszédos rúdnak csatlakozási részeire megfordított helyzetben, egy azonos alakú rúddarabot fektetünk (10. ábra), mely a csatlakozást födő elem gyanánt szolgál és melyet már most, hogy az ekként összeállított fővasnak a betonban való lehorgonyzása biztosíttassák, a vashuzalból készült (9) kötés segélyével egyesítünk a főrúddal. Ezen kötés, mely a 9. ábrában föltüntetett egyenszilárdságú testnek összetartására is előnyösen használható, igen hatásos kapcsolatot biztosít, mivel az egyrészt két-két szomszédos harántborda közé van szorítva, másrészt pedig hullámos külfölülete folytán a betonnal igen jól köt. Lehet a 9. és 10. ábrákban föltüntetett kapcsolatokat a harántbordák említett részleges mellőzésének szüksége nélkül is, azáltal létesíteni, hogy a rudakat, pl. fogasrudak módjára akként illesztjük egymáshoz, hogy az egyik rúd bordái a másik rúd bordaközeivel kapcsolódjanak; ezen célból előnyös a bordaközöknek a bordáéval azonos szélességet adni. Célszerű úgy a 9., mint a 10. ábrában föltüntetett kapcsolatnál a födő rúddarabnak végeit kifelé visszahajlítani (10. ábra), mivel ezáltal megnöveltetik a lehorgonyzós biztonsága és lehetővé válik a cementnek a két vas közé való beömlesztése. A 11. és 12. ábrák a vasbetétaek oly foganatosítási alakját láttatják hossz-, ill. harántmetszetben, melynél a harántmetszet a (10) sarlóalakkal (12. ábra) bír, mely a külső, domború (11) és a belső egyenes, a rúd oldalaiba átmenő (12) harántbordákkal van merevítve. A 13. és 14. ábrákban föltüntetett foganatosítási alak az előbbitől abban külön-