53094. lajstromszámú szabadalom • Önműködő záródó ajtózár
sint a (31) vonórúddal együtt lefelé törekszik húzni, minek következtében a mozgást a (29) ötlőre átvivő (30) emelő az ötlőt (2. ábra) a (36) ütköző orr által megszabott fölemelt helyzetben tartja. Ha a zár fölnyitása után az ajtót kinyitjuk, akkor a kifelé forgatható (16) zárlemez az ötlő nyomásának engedni fog es azután a (17) rúgó hatása alatt ismét a (17') ütközők által meghatározott normális helyzetébe tér vissza. Ellenben az ajtó becsukásakor a zárlemez az ötlőt visszatolja, minek következtében a (30) emelő úgy fordul el, hogy a (31) vonórúd a (32) sinnel és a (10) megakasztó lemezzel együtt fölemelkedik. A megakasztó lemez ekkor a (3) retesz (12) peckéből kikapcsolódik és a retesz a (15) rúgó hatása alatt zárhelyzetébe csappan. Az önműködő zárószerkezet kikapcsolására a megakasztó lemez (9) forgáscsapjára forgathatóan ágyazott (37) excenter szolgál, melynek két (38, 39) pecke és egy (40) orra van. Az egyik (38) pecek a (10) lemezbe kapaszkodik, míg a (40) orr a (15) reteszrúgóval áll érintkezésben. A másik (39) pecek viszont a (25) zártok fodőlapján átnyúl és a födőlap külső oldalának (41) csapja körül (4. ábra) elforgatható (42) könyökkar (52) hasítékával kapcsolódik. A (42) könyökkar szabad végéhez a (43) kar van csuklósan erősítve, amely a (44, 45) kétágú horogban végződik. Ezen horog az önműködő zárószerkezet ki nem kapcsolt helyzetében a födőlap (46) sinjén nyugszik, amint ez a 4. ábrán szakadozott vonalakkal jelezve van. Ha az önműködő zárószerkezetet ki akarjuk kapcsolni, akkor erre az 5. ábrán föltüntetett szerszámot használjuk, mely lényegileg csak egy (47) fogantyúval ellátott (48) horogból áll. Ezen szerszámot a zár (49) peremének (50) kivágásán keresztül, a (48) horgot lefelé fordítva, betoljuk éB vele a (43) kar fölső (44) horgot megfogjuk és addig húzzuk kifelé, míg csak az alsó (45) horog a (46) sin vége elé nem fekszik. A (43) kar előrehúzása folytán a (37) excenter elfordul és ennek következtében a (88) pecek a (10) megakasztó le-2 — I mezt megemeli úgy, hogy a lemez fogazása a (3) retesz (12) peckéből kikapcsolódik. Ugyanekkor azonban a (10) lemez a (31, 32) vonórudakat is megemelte és ezáltal a (30) emelőt úgy forgatta el, hogy a (29) ötlő működésen kívüli helyzetébe sülyedt. Végül a (37) excenter (40) orra a (16) reteszrúgót is működésen kívüli helyzetbe állította. Ha ezen önműködő zárószerkezetet ismét használatba akarjuk helyezni, akkor a zár (49) peremének (50) nyílásán bevezetett szerszám (51) csúcsa segélyével a (44, 45) horgot megemeljük és a megakasztott helyzetből kiszabadítjuk, mire az önműködő zárószerkezet valamennyi része súly-, 111. rúgó hatás alatt ismét normális helyzetbe tér vissza. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Az 50237. sz. szabadalommal védett ajtózárnak egy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (10) megakasztó elem kioldására szolgáló (14) ötlő az ajtónak nehezen elérhető helyén, pl. fölső szélén van elrendezve és a megakasztó elemmel (31, 32) közbenső tagok segélyével van összekötve oly célból, hogy az ötlő láthatatlan és illetéktelen beavatkozás ellen biztosítva legyen, j 2. Az 1. igénypontban védett eljárásnak I egy kiviteíi alakja, jellemezve azáltal, hogy az ötlő egy elforgatható (39) zárókúpból áll, amely saját súlyánál fogva egy kétkarú (30) emelő egyik karján nyugszik, míg az emelő másik karját a (31, 32) vonótagok a (10) megakasztó lemezzel kötik össze úgy, hogy a zárókúpnak az ajtó betevésekor bekövetkező lenyomása folytán a megakasztó lemez a retesz rögzítő helyzetéből fölemelkedik. 3. Az 50237. sz. szabadalommal és az 1. igénypontban védett ajtózárnál az önműködő zárószerkezet kikapcsolására szolgáló berendezés, jellemezve egy (37) excenter által, mely kívülről elforgatva, (38, 40) ütközőivel a (10) megakasztó
