53075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés levegő karburálására

- 2 — 1. ábrán hosszmetszetben, a 2. ábrán az 1. ábra (A—B) vonala szerint való metszetben, a 3. ábrán keresztmetszetben. A karburátor az (a) tartályból ál!, melyet a függőleges (b) válaszfal és a (c) rostély vagy szita a tulajdonképeni elgázosító térre és a (d) szilárd tüzelőanyagot befogadó készlettartályra oszt. A rostély, illetve szita alatt az (e) és (f) csövekből álló fűtőtest rendezhető el, melyen hevített folyadékot vagy nagy hőfokú levegőt vagy valamely mótor kipuffogási gázait vezetjük át. Ezen célból a fűtőtestet (g) bebocsátócsővel és (h) kibocsátó csővel látjuk el. A karburálandó levegő az (i) nyíl irányában áramlik be, a fűtőtest körül végighalad és a (d) tüzelő anyagtömb alá jut; a (d) tömbbe a (c) rostélyrudak behatoltak úgy, hogy a tömb elgázosítási fölülete rovátkolt. Átáramlás közbeD a levegő a gázalakú szénvegyületek előtt karburálódik és éghető illetve robbanó keverék gyanánt a (k) nyíláson át eltávozik. A rovátkolt vagy rácsozatos elgázosítási fölületnek a tömbön való képződését azáltal segítjük elő, hogy a tömböt, ha saját súlya nem elég nagy, fölülről ráhelyezett lemezek által vagy rugók által megterheljük. Hogy az elgázosodást szabályozhassuk, a fűtőtestet, amint a rajzon látható, (m) lyukakkal láthatjuk el és (n) köpennyel vehetjük körül, hogy a fűtő közeg az (r) hézagba is jusson. Ez esetben azonban, amint a 2. ábra mutatja, az (r) hézagból (s) kibocsátó csövet ágaztatunk el; ahhoz képest, hogy a (h, s) kibocsátócsövek közül melyik van többé-kevésbbé elzárva, a hő az (u) elgázosító térben nagyobb vagy kisebb hatást fejt ki. A berendezés működését a mennyiségre nézve ily módon kényelmesen szabályozhatjuk. Hogy a tüzelőanyagtömbnek visszamaradó termékei vagy róla leváló részei a fűtőtestre ne hulljanak és ezt be ne szenynyezzék, minden egyes fűtőtesten, illetve az (n) köpenyen, tehát a tüzelőanyagtömb alatt (w) csésze vagy serpenyő rendezhető el, melyet bizonyos idő múlva ki kell venni és ki kell tisztítani. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás levegő karburálására, azáltal jellemezve, hogy az elgázosítandó tüzelőanyagot szilárd alakban a karburálandó levegőáram útjába helyezzük úgy, hogy a könnyebben és nehezebben illó anyagok egyenletesen gázosodnak el és keverednek a levegővel. 2. Az 1. igényben védett eljárás változata, azáltal jellemezve, hogy a tüzelőanyagtömböt a levegőáram felé fordított oldalán rostélyon vagy szitán helyezzük el és a rostélyhoz, illetve a szitához, akár saját súlya, akár külön súly vagy rúgó segítségével szorítjuk úgy, hogy a rostélyrudak az elgázosító fölületet rovátkolják, illetve rácsozatossá teszik éB ezáltal nagyobbítják. 3. Berendezés az 1. és 2. igényben védett eljárás foganatosítására, azáltal jellemezve, hogy a berendezés a tulajdonképeni elgázosítóból és ebbe helyezett, a szilárddá tett tüzelőanyagot befogadó tartályból áll. 4. A 3. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a szilárddá tett tüzelőanyagot befogadó tartály fenekét rostély vagy rács képezi. 5. A 3. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az elgázosítóban, de a rostély alatt nagy hőfokra hevített levegő, gázok vagy forró víz által táplált fűtőtest van elrendezve, mely körül a karburálandó levegő áramlik. 6. A 3. igényben védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a fűtőtest (n) köpeny által van körülvéve és ezen köpeny belseje a fűtőtesttel áll összeköttetésben, hogy ezáltal az elgázosítás hőmérsékletét szabályozni lehessen. (3 rajzlap melléklettel,) "ALLAH RESZVÉNt ÁfíHKRÁG NYOUWUA Uu. txi > ..*>