53053. lajstromszámú szabadalom • Kazánrendszer

— 2 — tályban a víztől különváló gőz az (e) csövön távozik. A 2. ábrabeli séma értelmében a (D) tartály a (g) rekesz révén két közlekedő részre van osztva. Az (a) tápvezeték a (Dl) térbe nyilik s ott részben már meg is tisztul az aránylag magas hőfok folytán. E részbe külön tisztító-berendezések is iktathatok. Innen a víz az (f) csatornán át jut az (FI) csoportba, ahonnan kezdve útja az 1. ábrabeli sémával teljesen azonossá válik. A (g) válaszfal nem engedi a vizet az egyik térből a másikba lépni. Ehelyett oly válaszfalat is alkalmazhatunk, mely a (D) tartály két részében lévő víz kisebb-nagyobb mérvű elegyedését is megengedi úgy, hogy az (FI) csoportba a tápvíz már oly vízzel elegyesen lép be, mely előzőleg már körülmenvén a rendszeren, teljesen megtisztult. . A találmány tárgyát képező elrendezés minden oly gőztelepnél alkalmazható, melyben a víz, illetve a gőz elegye megfelelően keringhet. A 3—5. ábrák a rendszer különböző alkalmazhatóságának sémáit tüntetik föl oly csöves kazánoknál, melyek egyes csoportjaiban a csövek parallel elrendezésűek. A 2. ábrabeli sémának megfelelő 3. ábrabeli elrendezésnél a fölső (FI) csoport három parallel elrendezésű csőből áll, melyek az előzőleg (Dl)-ben tisztított tápvizet az (f) csatornán kapják s azt gőzzel elegyesen a (b) csatornán át küldik a (D) tartályba. A két parallel csőből álló alsó (F2) csoport a vizet a (c) csatornán át kapja és gőzzel elegyesen a (d) csatornán át küldi a tartályba. Nyilvánvaló, hogy a 2. ábrabeli séma helyett az 1. ábra értelmében közvetlenül is lehetne a vizet az (FI) csoportba táplálni. Ha a (g) válaszfal nyílásokkal bír, az (FI) csoportot az előbb említett módon forralt vízzel elegyes tápvízzel táplálhatjuk. A 4. ábrabeli séma értelmében egy külön (k) vezeték a (D2) kazánrészt az (11) rekesszel köti össze úgy, hogy e rekesz egyrészt a (Dl) kazánrész félig tisztított vizével, másrészt a (D2) kazánrész tiszta vizével tápláltatik. A (d) vezeték a (b) vezetékbe nyilik. Az (11) rekesz tehát két különböző ponton táplálható. Az 5. ábrabeli példánál az alsó csoport (1'2) rekesze alul a (c) cső által, fölül pedig ennek (h) csöve által tápláltatik a (D2) részből. Azon kazánrészeket, melybe a (c) és (d) csöve nyílnak, a csapókkal ellátott (i) válaszfal választhatja el. A 4. és 5. ábrabeli elrendezések természetesen egy és ugyanazon telepnél is alkalmazhatók. A 6—15. ábrák foganatosítási példákat mutatnak. A 6., 7., 8. ábrabeli példánál a 3. ábra sémája irányadó, s ezért a betűzés is megfelelő. A telep a fölső (FI) és az (A) rostélyhoz közelebb fekvő (F2) csoportból áll. A (D) tartály (g) válaszfala által képezett (Dl) részbe az (a) csövön át táplált tápvíz a kettősen hajlított (1) lapra ütközik, melynek alsó vályújában gyűl össze a kiváló csapadék, melyet a (2) vezetéken távolíthatunk el. A gőz a (3) dóm (e) csövén távozhat. A séma (f) csövét az (11) rekesz (f) nyúlványa helyettesíti. A (b) vezetéket az (l'l) rekesz (b) nyúlványa pótolja. A (c) csövek a tiszta vizet az (F2) csoportba táplálják. E csövekbe a (C) iszapfogó van iktatva, mely a (cl) csapon keresztül üríthető ki. A séma (d) csövét az (1') rekesz (d) nyúlványa pótolja, mely közvetlenül az (l'l) rekeszbe torkolik, s ezen keresztül közlekedik a tartály (D2) részével. Az (12) rekesz az (11) rekesz folytatását képezi, de ettől az (L) harántfal által van elválasztva. A 4. nyílás arra szolgál, hogy az (12) rekesz fölső részében ne gyűlhessen föl a gőz, A működés teljesen megfelel a 3. ábrabeli sémának. Az (11) rekesz alsó részét szintén el lehetne látni iszaplevezető csappal. A (ti, t'l, t2, t'2) csövek az (11, l'l, 12, 1'2) rekeszek falaiba vannak erősítve úgy, hogy két ily egymásbadugott cső ismert módon együttesen távolítható el az (11) rekeszen keresztül a megfelelő ismert dugók eltávolítása után. A 6. ábrabeli rekeszes elrendezés igen