52998. lajstromszámú szabadalom • Zseniliaflórszalag
— 2 -tezi. Az (f) flórfonalak a (g) alapfonal két oldalán és csak az említett kötési helyeken kívül egy-egy (k, k') kötözőláncfonalpár által vannak lekötve, mimellett mindegyik fonalpárt és a flórfonalakat egy (d'j fonófonal hurkolja körül, hogy a kötözőláncfonalak helyzetét biztosítsuk. A flórfonalaknak ezen egymás közötti lekötése ismeretes ós a jelen találmány lényege az alapfonalnak a flórfonalakhoz egyetlen az Öszszes flórfonalókat körülhurkoló fonófonal segélyével való különleges odakötésében áll, kapcsolatban azon sajátsággal, hogy a flórfonalak a fonófonal lekötési helyein kívül kötözőláncfonalpárok és egy fonófonal segélyével köttetnek össze egymással. Ezáltal elérjük, hogy a (d) fonófonal, miután a szalag (f) flórfonalai ismert módon sajtolás vagy égetés által fölegyenesíttettek, a kész zsenilia-flórszalagban, valamint az ezen szalagok segélyével előállított szövetben biztosan tartatik és a flórfonalak öszszekötése fölegyenesítésük után sem lazul meg. Minthogy a (g) alapfonalnak az (f) flórfonalhoz való odakötésére szolgáló fonófonal itt nem szolgál a flór fölállítására, ennek folytán a flórfonalak végei az egyik vagy a másik oldal felé fölegyenesíthetők, azaz a flórfonalak a (g) alapfonal körül meghajlíthatok, amint ez rendszerint történik (2—4. ábrák), vagy pedig a flórfonalak az alapfonaltól eltávozóan meghajlíthatok, mint ezt a 6—8. ábrák mutatják. Az utóbbi esetben flóranyagot takarítunk meg, mert a flórfonal a kívül fekvő alapfonalat nem hurkolja körül és így körülbelül az alapfonal kétszeres vastagságával rövidebb, mint az alapfonal köré hajlított flórfonal (3. és 4. ábra). Oly zsenilia-flórszalagok előállításánál, melyeknek flórfonalai az alapfonaltól eltávozóan hajlíttatnak meg (7. és 8. ábra), ajánlatos az előszövetben (5. ábra) az (d') fonófonalakat a flórfonalösszekötés részére az (f) flórvetülékek fölött és a (g) alapvonal részére való (d) fonóvonalat az (f) flórvetülékek alatt végigvezetni, hogy a fordulófonalak fölegyenesítése után a két (d') fonófonal a flórfonalak külső oldalán feküdjék, mint ezt a 6. ábra mutatja. Azon előszövetnél (1. ábra), mely zseniliaflórszalagoknak az alapfonal köré hajlított flórfonalak (3. ós 4. ábra) segélyével való előállítására szolgál, mind a három (d, d', d') fonóvonal a flórvetülékek alatt fekszik (1. ábra) úgy hogy a (d') fonófonalak a flór fölegyenesítése után itt is a flórfonalak külső oldalán fekszenek, mint ezt a 2. ábra mutatja. Az alapfonal mindkét esetben több egyes fonal által, vagy egyetlen, több fonalból összesodort fonal által helyettesíthető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Zsenilia-flórszalag, melynél a flórfonalak sajtolás vagy égetés által egyenesíttetnek föl, jellemezve azáltal, hogy a fordulófonalak nem csupán egy ide- és odavezetett (d) fonófonal által vannak a (g) alapfonalhoz kötve, hanem az alapfonal két oldalán egy-egy (k, k') láncfonalpár által egy (d') segédfonófonallal együttesen egymással is össze vannak kötve úgy, hogy a zsenilia-flórszalagok összecérnázása nélkül'a zsenilia-flórszalagokban, valamint a kész szövetben tartós, a mintázást mindenkor élesen kifejezésre juttató flórt érünk el. 2. Az 1. igénypont szerinti zsenilia-flórszalag kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a fordulófonalak az alapfonaltól eltávozóan vannak meghajlítva úgy, hogy az alapfonal a fordulóponton kívül fekszik és ezáltal flóranyagot takarítunk meg. (1 rajzlap melléklettel.) ftÉSZVÉNYTAR&A&ÁO NYOMÓIM BUOAP*«(M.
