52993. lajstromszámú szabadalom • Szíj-, lánc- vagy kötéltárcsa hajtás

Megjelent 1Í>531. évi augusztus hó 10-én. MAGY. KÍR. SZABADALMI Ijjj

j HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 52993. szám. V/e/1. OSZTÁLY. Szíj-, lánc- vagy kötéltárcsahajtás. LIPPITZ VILMOS MÉRNÖK POSENBEN. A bejelentés napja 1909 jonins hó 27-ike. Elsőbbsége 1909 október hó 14-ike. A találmány tárgya szíj-, lánc- vagy . kötéltárcsahajtásnál egy új közlőtest alkalmaztatik, amely a szokásos áttételi előtétek helyett használandó oly célból, hogy az áttételi eszközök egyszerűsbíttessenek és azok szerelési és üzemköltségei csökkentessenek. A találmány tárgya tengelyágyazás nélkül előtéthez hasonlít. Lényegesek a használatánál elért új hatások, amennyiben az erőknek a csapágysúrlódásból eredő mindennemű veszteségtől és kopástól menten való átvitelét teszi lehetővé és emellett egyben önműködőlég ható vonószerv-feszítőgörgő gyanánt is szolgál. Továbbá helyhez nem kötöttsége folytán különböző áttételi viszonyok ós vonósaervek hosszának változtatása nélkül, csupán a közlőtestek kicserélése által érhetők el. A találmány tárgya és alkalmazása a csatolt rajzon van föltüntetve. Az 1. ábra oldal-, a 2. ábra pedig homloknézetben mutatja az új, üreges test gyanánt kiképezett és csupán tárcsakoszorúkból álló közlőelemet. A 3—7. ábrák a különböző áttételi viszonyoknál való használati módját tünteti föl vázlatosan. A 8. ábra a 7. ábra fölülnézete, a 9. ábra pedig kombinált kötél- és lánchajtásra való példa. Közlőművek áttételi előtétjeinek célja és elrendezése ismertnek van föltételezve. Az ezeket helyettesítő közlőtest újdonsága abban van, hogy mint szabadon lebegő forgástest, tengely és tengelyágyazás nélkül csupán a (hl és b2) vonószerek által hordoztatik. Ezáltal az ismert előtétszerkezetekkel ellentétben a csapágysúrlódástól eredő tetemes erőveszteségek a tengely, az ágyazás beszerzési és a kopás, fölügyelet és kenés által előálló üzemköltségek elkerültetnek. A találmánybeli hajtásnak a helyhez kötött előtétekkel szemben még azon előnye is van, hogy az alkalmazott közlőtest egyúttal önműködő feszítőgörgő gyanánt is szolgál, minthogy úgy a (hl), mint a (h2) szíjban függve, önsúlya által mindkettőt állandóan és egyenletesen megfeszíti úgy, hogy a vonószerveknek a szükséges feszültség elérésére eddig szokásos megrövidítése is fölöslegessé válik. Végül a találmány tárgyának helyhez nem kötöttsége még az áttételi viszonynak a (hl, h2) szíjhosszak megváltoztatása nélkül való változtatását is megengedi, mindamellett, hogy az (a, b) tárcsakoszorúk át-