52951. lajstromszámú szabadalom • Eljárás higított salétromsavnak kénsav vagy más vízelvonószer segélyével való koncentrálására

Megjelent 1911. évi augusztus hó 4-én<> MAGY. g|> KIR SZABADALMI JgSg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 52951. szám. IV/h/i. OSZTÁLY. Eljárás hígított salétromsavnak kénsav vagy más vízelvonó szer segélyével való koncentrálására. PAULING HARRY BÁNYAMÉRNÖK GELSENKIRCHENBEN. A bejelentés napja 1910 október hó 10-ike. Tudvalevő dolog, hogy a hígított salétromsavat egy ellenáramban működő készülék segélyével úgy koncentrálják, hogy egy megfelelő töltőanyaggal ellátott csőbe fölül adagolják be a salétromsavból és a szárítószerből álló keveréket és a csövet kívülről fűtik. Ezen eljárásnál azonban nagy méretekkel biró készülékre van szükség, mivel a hőmérsékletet nem szabad nagyon magas fokra emelni, mert akkor az erősen koncentrált salétromsav egy része fölbomlik és a keletkező nitrogénoxyd a kénsavval együtt nitrosyl-kénsavat képez. Ez pedig csak erős hígítással bontható szét úgy, hogy az említett jelenség bekövetkezése nagyban hátráltatja a kitűzött cél elérését. Azonkívül a keveréket sem lehet olyan egyenletesen elosztani, hogy az a cső falával mindenütt érintkezzék, minek folytán a csőfal helyent kint túlhevül és a salétromsav fölbomlása el nem kerülhető. Ugyanez áll egy másik eljárásra nézve is, melynek lényege az, hogy a keveréket fölülről egy hasonló oszlopszerű készülékbe adagoljuk s az oszlopba alul forró levegőt, vagy forró gázakat vezetünk be. A forró gáz vagy levegő bevezetésének ugyanis az a célja, hogy a keverékhez a salétromsav lepárlására szükséges meleget hozzájuttassuk. Ezen utóbbi eljárásnak azonban két nagy hátránya van. Egyfelől ugyanis a levegőt nem szabad nagyon fölmelegíteni, mert akkor az előbb említett bomlási termékek keletkeznek, másfelől azonban éppen ezen körülménynél fogva nagymennyiségű levegőre és így hasonlíthatatlanul nagyobb készülékre van szükség, hogy az ellenáramban haladó levegő szárítóhatását kihasználhassuk. A forró levegő vagy gáz azonban minden esetre erősen megritkítja a keletkező salétromsavgőzt, minek folytán egyfelől sokkal nagyobb lesz az erősen koncentrált savnak fölbomlásra való készsége, másfelől sokkal nehezebb lesz a keletkezett gőzök kondenzálása. Azonkívül a forró levegő vagy gáz mindig visz magával bizonyos mennyiségű, és pedig annyi salétromsavat. amennyi a gázt vagy gőzt a kiáramlás pillanatában mutatkozó ^hőmérsékletnél telíti úgy, hogy a salétromsavveszteség el nem kerülhető. A találmány tárgyát képező eljárás teljesen megszünteti a fölsorolt hátrányokat. Ezen eljárásnál hőszolgáltató közeg gyanánt ugyanis vízgőzt alkalmazunk, melyből a benne fölhalmozott nagy mennyiségű rejtett