52945. lajstromszámú szabadalom • Gátvédő hullámverések ellen
Megjelent 1911. évi augusztus lió 4-én. MAGY. ggW KIR SZABADALMI ®ÍlSí HIVATAL SZABADALMILEIRAS 52945. szám. XV/a. OSZTÁLY. Gátvédő hullámverések ellen. KÜZDÉNYI SZILÁRD IGAZGATÓ-FŐMÉRNÖK CZIBAKHÁZÁN. A bejelentés napja 1910 november hó 10-ike. • Az árvízgátakon a hullámok támadásai ellen rőzséből, gazból és szalmából összeállított és sodronnyal vagy korcvesszővelí összeerősített védős zereketi szoktak használni A számtalan sokféle elrendezéssel alkalmazott ilyen védőszereket vagy odaszögezik karóval a gát rézsűjére, vagy pedig úszni hagyják a víz szélén és karóval, sodronnyal kikötik. Mindéin ilyen eddig szokásos védelemnek közös hátránya, hogy az árvizek előtt való lehellyezésükhöz, a folyton változó vízszinekhez való alkalmazásukhoz, az árvíz után valló fölszedésükhöz egész munkássereg szükséges. Továbbá hátrányuk, hogy a munkásokat a védekezésnél a kora tavaszi hideg árvíz hullámai leönfcvén, ezzel azok egészsége van kockáztatva és azonfölül ennek a munkabérek nagymértékű emelkedése a következménye. Legnagyobb hátrányuk azonban az, hogy sikertelenek, mert a hullámok a védszereket szétszakgatják, kidobjak és azután a töltést elhabolják. Ezeknek a védőmódoknak a sikertelensége következtében újabban a nagy hullámveréseknek kitett töltésszakaszokat állandó falburkolatokkal szokták ellátni. A tapasztalatok azonban arra vezettek, hogy még ez a nagyon költséges védőmód sem biztos sikerű, mert a burkolatok a légköri hőmérsékkülönbségek okozta dilatáció folytán megrepedeznek. A repedéseken az árvíz behatolván, az alátámasztásul szolgáló föld átázik, kimosódik vagy megdagad, aminek következtében, a falburkolatok deformálódnak, összeomlanak. A szokásos védelmekkel szemben a találmány tárgyát képező gátvédő rőzseszerkezetnek az előnye az, hogy békeidőben, tehát nem elsietve, hanem jól és gazdaságosan készíthető, hogy alkalmas a legnagyobb hullámoknak a lecsöndesítésére is, hogy állandóan a töltés lábánál lévén elhelyezve, meglepetések nem érhetik az érdekelteket, hogy az árvíz idején való, ( igen kis munkává^ járó kezeléséhez a csekély számú őrszemélyzet is elegendő és így munkáshiány vagy munkássztrájk nem kockáztatja az árvédelmi biztonságot és végre, hogy méreteinek választásával alkalmazkodni lehet az egyes védvonalszakaszokon föllépni szokott hullámoknak a nagyságáihoz. Az 1. ábra a nézete a gam|óskar|óinak ,és a keresztfával ellátott karónak, a 2. ábra távlati képe a szögeskeresztfának; a 3. ábra a rőzsehenger nézete, a
