52922. lajstromszámú szabadalom • Ejektor szívási, kondenzálási és komprimálási célokra

_ 2 -szájcsövekből nagy sébességgel kitóduló vízsugarak a (d) kamrában, mely a szívás­nak alávetendő térrel vagy tartállyal köz­lekedő (e) bebocsátó nyílással (2. ábra) bír, •egymáshoz csapódnak és a legyezőalakú (f) fölületeket képezik, melyek oly eredő irá­nyokkal bírnak, hogy ezen különböző alá­permetező vízlapok egymás felé konvergá­lóan tódulnak a bővülő (g) csatornának szűk és hosszúkás (gl) szájnyílásába (3. ábra), mely csatorna a víz, valamint az annak segélyével előrehajtott gáz vagy gázok nyo­másának a légköri nyomásig vagy más rendeltetési tér nyomásáig való fokozására szolgál. A (g) csatornának (1. ábra) célszerű alak­ját azáltal érjük el, hogy egy csőnek falai a kerek (g2) kibocsátó nyílástól egészen a szűk, négyszögletes (gl) bebocsátó nyílá­sáig folytonosan és fokozatosan sík lapba mennek át. Ezen célból egy hengeres csőbe a (h) betétek vannak beillesztve, melyek akként vannak alakítva, hogy a be­bocsátó résznél a kivánt (gl) nyílás létesül és melyek a cső hosszirányában akként vannak elhelyezve, hogy ezen nyílás az (f) vízfölületeknek találkozási pontjában fek­szik. A (h) betétek a maximalis kontraktio pontjáig vezető konvergáló (hl) szájrésazel és egy ebből kiinduló, divergáló kibocsátó résszel bírnak, melynek harántmetszete fokozatosan bővül a (gl) nyílás harántmet­szetétől (3. ábra) egészen a csőnek teljes, szabad harántmetszetéig. A 4. és 5. ábrák a statikai ejektornak egy másik foganatosítási alakját láttatják, ahol is a 4. ábra függélyes hosszmetszet, az 5. ábra metszet a 4. ábrának 5—5 vonala szerint. Ezen foganatosítási alaknál a (c) szájcsö­vek a kellő nyomású vízzel táplált (a) kam­rának kúpos alsó falában, körök mentén vannak kiképezve. A szájcsövek, úgy mint az előbbi foga­natosítási alaknál, páronként kölcsönösen egymásfelé hajlanak, hogy legyezőalakú vízfölületeket létesítsenek, melyek oly irányt és sebességet kapnak, hogy a gyűrűalakú (gl) nyakrész felé áramlanak, mely a bő­vülő (g) csatornák sorához vezet; ezen csa­tornák a maguk részéről az (i) kamrába torkolnak, mely az ejektornak fenekében vau kiképezve és az (il) kibocsátó nyílással ellátva, mely esetleg egy centrifugális vagy más szivattyúval köthető össze. A gyűrű­alakú (gl) nyala-ész és a (g) csatornák a külső köpeny és egy belső süveg vagy ha­rang között vannak kiképezve, melynek belseje a köpenynek külső oldalával a (j) cső útján közlekedik, mely a harangnak fölső részébe torkol és célszerűen egy szi­vattyúval van összekötve. Az ejektor to­vábbá a (k) vízelvezető nyílásokkal van el­látva, melyek az átszivárgott víznek vagy a kondenzálódott gőznek a (d) kamrából való kivezetésére szolgálnak; ezen kamra a szívásnak alávetendő térrel vagy tartály­lyal az (e)beboc3átócső, az (i) kamrával pe­dig az említett (gl) nyakrész és a (g) csa­tornák útján közlekedik. A (c) szájcsövekből kitóduló vízsugarak, miután egymáshoz ütköztek, legyezőalak­ban szétterpeszkedő vízfölületeket képez­nek, melyek a gyűrűalakú (gl) nyakrész­nek egész vagy majdnem egész kerületét kitöltik (5. ábra). A 6—8. ábrákban egy, a találmány szerint szerkesztett forgóejektor van föltüntetve, ahol is: A 6. ábra a folyadékot hajtó rotornak részleges hosszmetszete. A 7. ábra a rotornak, valamint a fix elve­zető köpenynek részben oldalnézete, rész­ben metszete. A 8. ábra metszet a 7. ábrának 8—8 vo­nala szerint. Az (m) rotor (6. ábra), melynek a folya­dékot fölvevő belső tere az abból kivezető, a rotornak kerületén kiképezett, a részlete­zett módon páronként kölcsönösen egymás­felé hajló (c) szájcsövek harántmetszetéhez képest igen nagy befogadó képességgel bír, a vele akár egy darabban készült, akár kellően összekötött (n) süveggel van ellátva, melynek kerületén a rövid (c) harántlapá­tok (7. ábra) vannak elrendelve, mélyeknek célja a süveg (d) belterére azívó hatást ki-

Next

/
Thumbnails
Contents