52918. lajstromszámú szabadalom • Inga fényképészeti megvilágítási időtartamok mérésére
rom főalkatróaszel bírnak: először a «lengőrészekkeb), másodszor «a tartóval®, melyen a lengési pont nyugszik és harmadszor ,«a megerősítőrészekkeb), melyek a tartónak, a kamarával vagy a tartónak a lábbal való szilárd, azonban mindenkor könnyen oldhaifó; összekötését teszik lehetővé. Az első kiviteli alaknál (1—li. ábrák) sokféle lengőrészek alkalmazhatók és pedig először egy egyszerű vagy fonalinga (1—5. ábrákban a), másodszor egy drótinga (6. és 7. ábra), melynél a fonal helyett egy a lengési pontban szilárdan befogott igen vékony drót alkalmaz tátik, harmadszor egy összete tt inga (8. és 9. ábra) és negyedszer egy billegő (10. és 11. ábra). Mindezen ingák vagy billegők lengési tartamát az alkatrészek helyes méretezése által a szükséghez képest választhatjuk és szabályozhatóvá (4—9. ábrák) vagy nem szabályozhatóvá (1., 2., 3., 10. és 11. ábrák) tehetjük. így például a 4. és 5. ábra szabályozható fonalingát mutat, melynél a lengési tartam szabályozása a szűk (g) furaton áthaladó ingafonalnak a (b) tartón ágyazott (d) csapra föl- vagy letekercselése által történik, mely csap az (f) gomb segélyével forgatható; ellenben a 6. és 7. ábra oly drótingát tüntet föl, melynél a lengéstartam szabályozása a vékony (h) ingadrótnak a (b) tartóban alkalmazott (i) furatban való eltolása által történik, mimellett a (k) állítócsavar az ingadrót mindenkori rögzítésére szolgál. A 8. és 9. ábra összetett ingát mutat, melynek lengéstartama például az (1) ingatestnek a csavarmenettel ellátott (m) ingarúdon való föl- vagy lecsavarása által szabályozható. Maga a tartó a mindenkor alkalmazott ingák vagy billegők hosszához és elrendezéséhez képest egyetlen részből állhat vagy két vagy több részből lehet összeállítva, így például » 3. ábra kétrészű tartót mutat, melynek két fele karmantyúösszekötéa alkalmazása által köthető össze. Az anyamenettel ellátott (n) karmantyú a csavarmenettel biró két tartó felet befogadja és az tartó fél csavarmenetes részével a szög által van összekötve, úgy, hogy a szétszedésnél az alsófél a karmantyúval mindig együtt marad. Az ingának és billegőnek forgatható ágyazása szintén különböző lehet. így például az 1., 2. és 3. ábra a fonalingának egy csomó egyszerű kötése által való fölfüggesztését mutatja, míg a 8. és 9. ábrán az összetett ingának éleken való (a mérlegkarágyazáshoz hasonló) ágyazása és a 11. ábrán egy billegőnek csúcsos csapokon való ágyazása látható. Maguk a megerősítőrészek a (b) tartóval egy egésszé lehetnek összekötve és a szükséghez képest például csavarszorítók módjára_ a kamarának (10. ábra) már meglévő részén vagy a láb (8. ábra) egy részén erősíthetők meg vagy pedig a csavarmenet alkalmazása által a láb anyjába csavarhatók (5. ábra). A megerősítőrészek azonban a kamarára vagy a lábra is csavarhatók és a (b) tartónak a megerősítőrészeken a szükséghez képest való megesősítése becsavarás (3. ábra) vagy bedugás által (2. ábra) történhetik, hasonlóan az elektromos dugókontaktusokhoz, mimellett a (b) tartóban egy hasíték alkalmaztatik vagy pedig az említett megerősítés bedugás és csavarolás által történhetik, mely utóbbi eset a 6. ábrán van föltüntetve. A (b) tartó négyszögletes végét például a (c) hüvelybe toljuk és a (p) állítócsavarral rögzítjük. A (t) láb (q) csúcfea egyidejűleg a fényképészeti készülék pontos egyenes állítására függélyező gyanánt is szolgálhat. A 13. ábrán a fonalinga helyett egy szabályozható lengéstartammal biró, az összes irányokban szabadon lengő, összetett inga van föltüntetve, melynek (m) ingarúdja alul ki van hegyezve. E kiviteli alaknál a fonalinga fölfüggesztése csomó segélyével történik (12. ábra), míg az összetett inga ágyazása a begyes csapokon futó (p) egyetemes csukló segélyével történik. A (b) tartó megerősítése ezen két utóbbi esetben például csavarolás által történik. A (b) tartó alsó vízszintes részén alkalmazott (t) fülön az (8) fejescsavar van átdugva,.