52910. lajstromszámú szabadalom • Kompenzátor torzíós ingák számára

tfegjelent 1911. évi augusztus hó 4-én. MAGY. gjw KIR. SZABADALMI B®® HIVATAL SZABADALMI LEÍR A 8 52910. szám. VII/C. OSZTÁLY. Kompenzátor torziós ingák számára. IFJ. GRIVOLAS CLAUDE MÉRNÖK LYONBAN. Pótszabadalom az 50005. sz. törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1909 december hó 28-ika. A kísérletek azt igazolták, hogy az 50005. sz. törzsszabadalomban ismertetett higanycső alakja bizonyos hátrányokat okoz, amenynyiben a higanyszál a sima csőben rázkódásokkor, de néha már magától a hőmérsék változásoktól is megszakad s a higanyoszlopok közé légbuborékok vagy a kitáguló folyadék (rendszerint alkohol) csöppjei hatolnak; a kapilarítás tolytán már most . ezen csöppek vagy buborékok a csőben előrehatolni igyekeznek és ha a csőnek a kerülettől a központ felé haladó részébe jutnak, hátrányosan befolyásolják a kompenzátor működését, amennyiben ilyenkor a hőmérsékváltozás okozta tömegeltolódások már nem arányosak a hőmérsék változásával. A jelen találmány célja elsősorban ezen hátrány kiküszöbölése s ezenkívül az inga előnyöBebb kiképzése. A csatolt rajzokon a találmány tárgyának egy példája van föltüntetve: 1. ábra az új kompenzátorcső oldalnézete; 2. ábra a módosított inga metszete; 3. ábra a 2. ábra 3—3 vonalának megfelelő vízszintes metszet; 4. ábra az iga fenekének alaprajza, míg az 5. ábra a csőtartó homloknézete. A kompenzátorcső a tágúló folyadékot tartalmazó (A) tartályból áll, mely az egye| nes kapilláris (B) csőrésszel a (b) könyök-I csövek révén van összekötve. Ezen könyökcsöveknek azon ágai, melybe a táguló folyadék a higanyoszlop fölé kerülhet, oly átmérőjű (bl) dudorokkal bírnak, hogy ezekben a kapilláris jelenségek nem lépnek föl. A (B) csövet a (D) centrális légtartállyal összekötő (c) könyökcsöveknek viszont azon ágai bírnak (cl) dudorokkal. melyekben a levegő kerülhet a higanyoszlop fölé. Ezen elrendezés megakadályozza, hogy levegő vagy folyadék jusson a (B) esőbe, melynek mindig teljesen töltve kell lennie higannyal. Ha ugyanis pl. a (b) cső higanyoszlopa közé be is furakodott egy csöpp folyadék, ez csak rendkívül nehezen tud a (bl) dudorokon keresztül a (B) cső fölé hatolni, mert ezen dudorokban a megszakadt higanyoszlop egyesülni igyekszik s ezáltal a folyadékcsöppet állandóan az alsó higanyszál fölött igyekszik tartani mindaddig, amíg a hőmérsék csökkenésekor az összehúzódás folytán a folyadékcsöpp ismét az (A) tartályba szivatik vissza. Ha esetleg egy folyadékcsöpp tul is haladna az első dudoron, a második dudor igen valószínűen megfogná úgy, hogy ha kellő számú könyököt és dudort alkalmazunk, a folyadéknak a (B) csőig való hato-