52901. lajstromszámú szabadalom • Berendezés palackok és más hasonló edények kupakolására

- 3 kényszermozgásszerűen állítja vissza. A két bütyök egymással előnyösen valamely alkalmas tag, pl. (19) csavar (6. és 7. ábra) segélyével kényszermozgás8zerűen van kapcsolva. A (13) keresztfejek elrendezése olyan, hogy a berendezés alsó részén alkalmazott (20) vezetékekben csússzanak. A (11b) alsó rész fölső vége (13. ábra) egy (21) vezető ágyazásban nyúlik fölfelé, mely a (11a) fölső részbe van becsavarva és fölső végén normális viszonyok között a nevezett ágyazás fölső fölületére fekvő (22) csavarházzal van ellátva. A (21) ágyazás alsó vége és a (11b) rész (24) toldata között bizonyos mértékben előzetesen megfeszített (25) spirálrúgó van alkalmazva. A (21) vezetőágyazás alsó (23) karmantyúján két (26) kar van forgathatóan ágyazva, melyek alsó végeiken normális viszonyok között a (24) toldat vékonyabb (28) fölső részére fekvő (27) antifrikciós kerekeket viselnek (1. az 1. ábra jobboldalát). A vékonyabb (28) rész a toldat testével a (27) kerék sugarának megfelelően görbülő (29) fölület útján kapcsolódik. Ezenkívül minden (26) karpárt a (30) rúgok is összekötik egymással. Eme föntebb jelzett szerkezetnek az a célja, hogy a dugattyú a palackok magasságának különbözőségét kiegyenlíthesse és hogy így a kupak dugójára vagy tömítésére túlságos nagy igénybevételt vagy feszültséget át ne vihessen. Ebből az is következik, hogy ha valamely dugóra elég nagy nyomás hat ahhoz, hogy a (25) rúgó kezdő feszültségét legyőzze, a dugattyú fölső (11a) része a jelzett rúgó feszültsége ellen lefelé fog mozogni, miközben a (27) görgők a (29) fölületeken lefelé mozognak, míg a (24) toldatot nem érik (1. az 1. ábrán jobboldalt) miközben a forgathatóan ágyazott (26) karok a (30) rúgó hatása ellen egymástól távolodnak. A dugattyú ily módon engedhet, hogy a normálisnál magasabb palackok esetében föllépő túlságos kiküszöbölhető legyen. A (10) bütykös tengelyt a berendezés alaplemezére oldalt ágyazott (32) tengely a (31) át tevés útján hajtja, a tengely (33) szíjdobját a (35) emelő útján beállítható (34) tengelykötés hajtja. A (32) tengelynek a (33) korongtól elfordult végére a (36) szíjdob van ékelve, melyet a (37) szíj köt össze a fix és ékelt (38) szíjdobbal, mely a palacktöltőberendezés forgó (3) asztalát hajtja. Ennek következtében a palacktöltőberendezés is megáll, ha a palackkupakoló berendezést bármely okból meg kell állítani, tehát ekkor újabb palackok a (3) asztalról a (2) asztalra nem juthatnak. A (37) szíj átvételével azonban a palacktöltőberendezést ki is kapcsolhatjuk és ceak magát a kupakolóbei'endezést is üzemben tarthatjuk. A (10) elosztókar, mely a palackokat az (5) vezetékről fölváltva az egyik, illetve másik (11) dugattyúra' tolja, a (2) asztal (39) csapján forgathatóan van ágyazva és a (40) csappal van fölszerelve, mely a (2) asztal (41) hasítékába nyúlik és a (42) alsó végén a berendezés hosszanti irányában a (2) asztal alatt (46) csapágyakba ágyazott (45) tengely (44) bütykére fekvő (42) antifrikciós kerékkel van fölszerelve (1—3. és 12. ábra). A (45) tengelyt a (16) tengely (47) lánc útján hajtja. A (10) kar (17., 18., 19. és 20. ábra) (10a) szabad vége forgathatóan van a (10b) csap útján a kar testével összekötve, mely csap a (40) csap folytatását képezi, mozgatására a kar testén alkalmazott (48) központosító rúgó szolgál, mely a (10a) rész (50) antifrikciós görgőire fekvő (49) nyelvre hat. A (10a) résznek ezenkívül függélyes (51) hasítéka is van, melyben az (52) ujj mozog. A forgatható (10a) rész elrendezése olyan, hogy a (48) rúgó hatása következtében kitérhessen, ha nagyobb ellenállásra, pl. kiesett palackokra talál, míg a forgatható (52) ujj azonnal fölfelé mozog, mikor valamely ellenállásra talál, úgy, hogy ez utóbbi fölött elhaladhat és mögött saját súlyának hatása alatt normális helyzetébe eshetik vissza. A (44) bütyöknek ez a kart működtető hornya akként van alakítva, hogy a kar minden irányú mozgásánál lassan kezdje és végezze be mozgását, míg közben mozgása gyorsabban menjen végbe. Ennek következtében a kar