52896. lajstromszámú szabadalom • Töltőkészülék lőfegyverekhez, több tölténynek egyidejű töltésére

(n) csapjai az (x) hasítékokban vannak ve­zetve. Mindkét tányér átmérője csak fe­lényi, mint a töltényeké. Ha a jobboldali kamra kiürült, akkor a (w) rúgó • a balol­dali tölténysort áttolja az így keletkező térbe (7. ábra). Az (x) hasíték úgy szélese­dik ki, hogy a jobboldali tölténytartó tányér jobbra kitérhet. Ebben a helyzetben a bal­oldali kamra is kiüríthető. A tár megtöl­tése alkalmával a töltényeket a hátsó hom­lokfalig toljuk be. A tárnak a fegyverbe való lesülyedését a (z) lécek akadályozzák meg. A 10. és 11. ábrákban föltüntetett töl­ténytárnál sem (q) görgőket, sem (i) léce­ket nem alkalmazunk, hanem itt az (m) tányérok (n) csapjait (x) hornyokban vezet­jük, melyek vagy a tölténytár két homlokfa­lába vannak kifelé besajtolva, vagy pedig a tér belsejében alkalmazott lécek segélyé­vel vannak előállítva. Ezáltal a tár körös­körül zárt úgy, hogy idegen test bele nem juthat. A középső horony fölső vége jobbra haj­lik el azon célból, hogy mikor a középső sorból az utolsó töltény is csőbe jutott, a jobboldali (p) rúgó és tölténysor elmozdu­lásának egy rövid ideig útját állja, hogy így a baloldali rúgónak és tölténysornak szabad tere legyen az elmozdulásra. A bal­oldali horony célszerűen ugyanígy jobbra, a jobboldali pedig balra hajlik el, s a há­rom horony fönt egy (2) haránthoronyban egyesül. A tölténytár oldalfalainak (3) szé­lei fönt karima alakjában behajolnak, s le­szorítják az oldalsorokban lévő legfólső töl­tényeket. A (3) szélek alatt egy-egy ütköző­pecek vagy léc van elrendezve, melyek határt szabnak az (f) oldalfalak és a (p) rugók kitérésének, amennyiben az (f) köz­falak szögalakban kihajló (5) végeit az il­lető tölténysor kiürülése után megakaszt­ják. A (4) ütközőpeckek úgy vannak elren­dezve, hogy a közöttük és az oldalfalak kihajló (5) végei között lévő mozgástér kö­rülbelül a töltények félátmérőjével egyenlő. A (4) peckek egymással szemben és pedig a karimaszerűen behajló (3) szélek azon helyén vannak elhelyezve, ahol azok kiszé­lesednek (11. ábra). Az (f) falak szintén bordákkal vannak ellátva, de azok egy­szerűség kedvéért a rajzon nincsenek föl­tüntetve. Épen így a töltények is csak részben vannak megrajzolva. A tölténytár lesülyedésének megakadályozására és annak a fegyverben való biztosítására a fegyve­ren lévő (7) nyúlvány és a (6) horony szol­gál, mely nem nyúlik teljesen a tölténytár homloklapjának fölső széléig. A (6) horony nem a homloklap közepén, hanem egy kissé oldalt, a középső horony mellett van elrendezve. A töltény hozzávezető készülék műkö­dése következő: Először a középső töltény­sor üríttetik ki. Mivel az (m) tartótányér (n) csapjai az (x) hornyokban csúsznak, ennélfogva a középső tányér csapját, me­lyet a nyomórúgó fölemelt, az utolsó töl­tény kivétele után a horonynak jobbra hajló fölső vége jobbra vezeti, miáltal a jobboldali töltény sor is jobbra szoríttatik és a baloldali tölténysort a (p) rúgó szin­tén jobbra nyomja és a fegyver záródu­gattyújának hatáskörébe hozza. Ha ez a baloldali tölténysor is kiürült, akkor annak ellenállása megszűnik úgy, hogy a jobb­oldali (p) rúgó a jobboldali tölténysort tolja a záródugattyú hatáskörébe, miközben a középső tartótányér csapja a (2) haránt­horonyban balra csúszik el. A 12., 13., 14. ábrákban föltüntetett töl­ténytárnál két csuklós (f) közfalat alkal­mazunk, de egyetlen (p) oldalrúgót sem. A középső kamrára kifejtett oldalnyomást két biztosítóemelő fogja föl, melyek a két oldalkamrát önműködőlég elzárják és ismét működésbe hozzák. Az (x) hornyokat, me­lyekben az (m) tányérok (n) csapjai csúsz­nak, a tölténytár belsejében elrendezett keskeny lécek alkotják úgy, hogy a tölté­nyek ezek mentén csúsznak. A két oldal­horony szintén a középső horony felé haj­lik, de ez utóbbi mindenütt függélyesen halad. A középső kamarában lévő tányér és rúgó csak felényi, míg az oldalkamrá­ban lévők ugyanolyan szélesek, mint a töl­tények átmérője. A tölténytár fölső részén, a homlokfalba

Next

/
Thumbnails
Contents