52875. lajstromszámú szabadalom • Be- és kikapcsoló mindenféle villamos vezetékhez

— 2 — s mikor ez visszamegy, elébe esik ennek azon helyzetbe, amelyet a (d) gömb az 1. ábrában elfoglal úgy, hogy a pecek újbóli benyomása alkalmával ismétlődik az előbbi folyamat azzal az eltéréssel, hogy most a szigetelő gömböt 'tolja ki a vezető gömb s ez utóbbi foglalja el amannak a helyét. Az előbb megszakított áramkör most újból záródik. A gömböket, ámbár ia nyomópecek vízszintes irányban -mozdul el, a toknak körben vagy spirális, alakban fölfelé görbülő hátfala, vagy pedig egy megfelelő görbülettel biró külön betétszalag, fölf elé tolja. Ugyanezen elrendezést lehet alkalmazni többszörös kapcsolóknál iis, pl. koszorús csillároknál, több lámpacsoport be- és kikapcsolására. Ilyen esetben a gömbök, valamint a kontaktusok száma a lámpacsoportok számához képest változik. A ikontaktusokat úgy .rendezzük .el, hogy a nyomppecek benyomáskor a gömbök ;az egyik kontaktuspártól ,a másikhoz vándorolnak s az utolsó kontaktuspár 'közül kitolt gömb a foglalat üregébe esik úgy, hogy a pecek újbóli benyomása alkalmával ez bolatik !be az első kontaktuspár végei közé. A szigetelő és vezető gömbök sorrendjéhez képest különféle kapcsolásokat lehet létesíteni. i Ha az újdonság tárgyát képező bekapcsolót egy lámpának, vagy lámpacsoportnak két különböző helyről való be- és kikapcsolására akarnánk fölhasználni, akkor mindegyik kapcsolási helyet egyenlő számú s váltakozó sorrendben elrendezett vezető és szigetelő gömbökkel kellene ellátni. A két kapcsolási hely összeköttetését két különálló áram vezetékkel létesítjük, melyek a megfelelő: kontaktusokhoz vannak kapcsolva. Ha az egyik áramvezeték kontaktusai között két vezető gömb fekszik, akkor az áram az egyik kapcsolási helytől a másikhoz juthat, ha ellenben az illető kontaktuspárok között mindkét helyen, vagy csak az egyiken szigetelő- gömb fekszik, akkor az áram megszakad. Az első esetben a lámpákon áthaladó áramkör zárva van, az utóbbi esetben pedig meg van szakítva. Két- vagy többsarkú bekapcsolót is állíthatunk elő oly módon, hogy több érintési helyet rendezünk el egymás mellett. Ezek úgy lehetnek kiképezve, hogy egy nyomással lehet őket működtetni. Hogy a kontaktusok biztosan tartsák a gömböket, azért azoknak végeit teknő szerűen lehet kiképezni. Célszerűen azonkívül, ha azok egy kis mértékben rugalmasak, hogy így egyrészt a gömbök hirtelen be-és kiugorhassanak közülök, másrészt, hogy tökéletes legyen az érintkezés. Gömbök helyett lehetne más, pl. görgő, henger-, tárcsa- stb. alakú testeket i,a alkalmazni. Természetesen a nyomással működtetett pecek helyett' is lehetne más alkalmas készülékeket használni, pl. olyanokat, melyeknek működtetése húzás, forgatás, emelés, sülyesztés útján vagy más alkalmas módon történik. Az sem szükséges, hogy mindkét kontaktus rugalmas legyen elegendő, ha az egyik közülök rugalmas. Hogy a bekapcsoló biztosan működjék, ügyelnünk kell arra, hogy a nyomópecek a (b) üreg alsó részén foglaljon helyet. Ha a kapcsolót másképen helyeznénk el, pl. az 1. ábrában föltüntetett helyzethez viszonyítva, 180°-kal elfordítva, akkor az nem működne, mert a szabad (d) gömb nem jutna a nyomópecek hatáskörébe. A működés biztosságát különben a (b) üreg fölső részében elrendezett rúgó által is elj lehetneérni, mely a kontaktusok végei közül kitolt gömböt a nyomópecek elé nyomná. Behelyezett válaszfalak, rugók) stb. segélyével ugyanúgy lehet elérni azt is, hogy több mint két gömbi egymás mögött ési több gömbsor egymás meftett mindig a kellő helyzetet foglalja el Lehetne a kapcsolóknál néha azt az egyszerűbb, de kevésbbé kényelmes, elrendezést alkalmazni, bogy a kapcsoló testek nem jutnak ismét önmaguktól a nyomókészülék elé. Ezen esetben a kapcsolóban nagyobb számú gömböt kellene elhelyezni, melyeket a munka teljesítése után egy sajátos művelet segélyével időről időre újból munkaképes helyzetbe kellene hozni. A kapcsoló testeket nem okvetlenül szük-