52864. lajstromszámú szabadalom • Újítás zártorlaszokon

Megjelent 1911. évi juIius hó 29-én. ___ MAGY. KIR. SZABADALMI HI? HIVATAL SZABADALMILEIRAS 52864. szám. VIII/d. OSZTÁLY-1 Újítás zártorlaszokon. DR BÁRDY JÓZSEF ÜGYVÉD BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1908 aagasztas hó 4-ike. A jelen találmány tárgya újítás zártorla­szokon, azaz oly szerkezeteken, melyek ajtózáraknak álkulccsal való kinyitását meg­akadályozzák. A találmány szerinti újítás az, hogy a kulcs elforgatásánál, az eddigi szerkezetek­től eltérőleg, nem a külső hüvely, hanem az ezen belül elrendezett torlaszszár forog el és hogy ezen elforgatás, csak egy a hü­velynek a végén elrendezett rúgó hatása ellenében kifejtett nyomásnál mehet végbe, még pedig azért, mert a torlaszszárnak bütyökje, a hüvelynek egy hasítékába van beeresztve és elforgás csak akkor mehet végbe, amikor a bütyköt ezen hasítékból kiemeljük. Új a jelen találmány szerinti zártorlasznál továbbá az is, hogy a kulcs, illetőleg a hüvelyben vezetett torlaszszár zárásnál és nyitásnál csak félfordulatot vé­gez úgy, hogy az hamarább záródik és nyílik, mint az eddigi zártorlaszok. A mellékelt rajz a találmány tárgyának egy példaképpeni foganatosítási alakját tün­.teti föl, az 1. ábra függélyes hosszmetszetben mu­tatja a zártorlaszt nyitott helyzetben, a 2. ábra ugyanazon metszetet tünteti föl a torlasznak zárt helyzetében, a 3. ábra fölülnézet. A zártorlasz az (a) hüvelyből (1. ábra) és az ebben vezetett és forgatható (b) szárból áll, mely szár a (c) bütyökkel van ellátva. Ezen bütyök az (a) hüvelyben kiképezett (d) hasítékba van beeresztve, mely hasíték­kal szemben esetleg az előbbivel azonos másik hasítékot is rendezhetünk el, melybe a bütyök a szárnak nagyobb mértékű be­nyomásánál behatol. A hüvelyből az (f) szakái nyúlik ki, mely (g) nyúlvánnyal van ellátva oly célból, hogy a torlasznak ille­téktelen kivétele, ill. kulcs nélkül/való meg­forgatása megakadályoztassék. Ezen (g) nyúlvány ugyanis a kulcslyuk kontúrjának függélyes és párhuzamos fölületek által határolt, keskeny részében megakad, miért is annak elforgása és kivétele a megfelelő torlaszkulcs alkalmazása nélkül megakadá­lyoztatik. Az (a) hüvelyben vezetett (b) tor­laszszár egészen a hüvely végéig van meg­hosszabbítva és ezen rész a lemez alakú (h) kulcs fölvételére szolgáló hasítékkal van ellátva. Az (f) szakálban ismert módon az (a) hüvelyben folytatódó (i) furat van elrendezve, melyben ugyancsak ismert mó­don a (j) rugók fölött elrendezett hosszabb (k) és e fölött a rövidebb (1) pecek foglal helyet. Természetes, hogy több (i) furat is rendezhető el egymás mellett, melyekben

Next

/
Thumbnails
Contents