52844. lajstromszámú szabadalom • Szelepes kormánymű létütemű explóziós erőgépekhez

- 2 — (15) tartányba vezettetik, miáltal ezen tartányban az égési anyag fölszine mindig állandó és egyenletes nyomásnak van kitéve. A (20) szelep nyitása alkalmával az említett nyomás az égési anyagot az (x) térbe, illetve az (a) munkahengerbe nyomja. Ez a második kiviteli anyag következőképen működik: A (b) sűrítőszivattyúba tiszta levegőt szívatunk be, melyet összesűrítünk és a (15) tartányba nyomunk. A sűrítés addig folytatódik, míg a (10) emelő ki nem nyitja az (1) szelepet, vagy míg a munkahengerben a kipuffogás kezdetét nem veszi. Az (1) szelep nyitódásával egyidejűleg a (20) szelep is kinyílik; mivel azonban a nyomás a (b) sűrítőszivattyúban egyenlő a (15) tartányban uralkodó nyomással, ennélfogva az égési anyag nem nyomul be azonnal a szelepek fölnyilása pillanatában az (x) térbe, hanem csak akkor, mikor a munkahengerben megtörtént kiterjedés után a kinyílott (2) szelepen át bizonyos levegőmennyiség tódult be, amely az égési anyag maradványokat kifútta. Ezen levegőmennyiség kiáramlása által a (b) sűrítőszivattyúban, illetve az (x) térben a nyomás csökken s a tartányban uralkodó túlnyomás az égési anyagot az (x) térbe nyomja, hol az a visszamaradt levegővel keveredik, mindaddig, míg a (2) szelepen nem záródik. A továbbiakban a gép ugyanúgy dolgozik, mint azt az első kiviteli alaknál láttuk. Az égési anyagnak az (x) térbe való bevezetését egy külön tápszivattyúval is lehet végeztetni. Az (1—2) kettős szelep tetszőleges helyen rendezhető el a sűrítőszivattyú és a munkahenger fejrésze kőzött. A (b) sűrítőszivattyú segélyével ismert módon beszivatjuk a robbbanó keveréket s ezt addig komprimáljuk, míg a (12) pecek a (10) emelőt elfordítja és kinyitja az (1) szelepet. Ha a keverék az (a) munkahengerben teljesen kiterjedt, a sűrítőszivattyúban föllépő túlnyomás fölnyitja a (2) szelepet, mire a robbanó keverék a sűrítőszivattyúból a munkahengerbe megy át. A kipuffogás bevégződése után kezdődik a munkahengerben a keverék összenyomása, a (b) sűrítőszivattyú dugattyúja holtpontba jut a munkahengerben és a szivattyúban a nyomások kiegyenlítődnek s a (2) szelepet a rúgó feszítő ereje bezárja, mire az (1) szelep is önműködőlég bezárul. Ezután a munkahengerben végbemegy az összenyomás, a gyújtás és a kiterjedés, mire az egész folyamat ismétlődik. A 2. ábrában föltüntetett kiviteli alak abban különbözik a föntebb leírttól, hogy az (1, 2) kettős szelep közötti (x) tér szolgál a robbanó keverék előállítására úgy, hogy nem kell külön karburátort alkalmazni. Az (1, 2) kettős szelep axiális helyzetet foglal el a munkahenger fejrészében és a (10) emelő, mely az (1) szelepet nyitja, nem a sűrítőszivattyú dugattyújának, hanem valami más részének, pl. a kormánytengelynek behatása alatt áll. Az (1) és (2) szelepek közötti (x) térbe a vízszintesen elrendezett (b) szivattyú nem robbanó keveréket, hanem csak tiszta levegőt nyom be, míg az égési anyag a (13) csövön keresztül vezettetik be. A (13) cső a (14) cső révén az égési anyag (15) tartányával áll összeköttetésben, melynek legmagasabb pontja a (16) cső révén a sűrítőszivattyút az (a) munkahengerrel összekötő (17) csővel közlekedik. A (16) csőben egy (18) visszacsapó szelep van alkalmazva, hogy a tartányba nyomott levegő ne áramolbassék vissza a sűrítőszivattyúba. A tartány (19) biztosítószeleppel van ellátva. A (13) csőben egy (20) szelep van elrendezve, melyet a kormánytengely működtet egy alkalmas készülék segélyével. A szivattyúban összesűrített levegő a (16) csövön át a SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szelepes kormánymű kétütemű explóziós gépekhez, melyeknél a keverék sűrítésére szolgáló szivattyú el van különítve és a szivattyúhengerből a munkahengerbe vezető csatornában egy kormánymű által mozgatott zárórész van elrendezve, azáltal jellemezve, hogy ez a zárórész két (1) és (2) szelepből áll, melyek kö-