52828. lajstromszámú szabadalom • Forgódugattyús erőgép

onnan a szelep belső üregébe. Amint a (7) dugattyú elhalad a (44) beömlési nyílás előtt, a (44) csatorna is közlekedésbe lép a (48) szelep belső üregével annak (51) kiömlési csatornáján át. A zárás a (60) regulátor hatása alatt önműködőlég történik. A beömlés tartamát, amelytől függ az expanzió foka, a (60) regulátor önműködőlég szabályozza a terhelés változása szerint. Amint az (5) dugattyú foglalat egy fél fordulatot bevégzett, a szomszédos (4) dugattyúfoglalat (6) dugattyúja a (44a) beömlési nyílás fölé kerül (1. ábra) s a következő pillanatban beáll a közlekedés a (48) szelep (50) kiömlési nyílása és a (44a) beömlési csatorna között. A zárás épen úgy, mint a (44) és (51) csatornáknál, önműködőlég történik. A két dugattyú váltakozó működése folytán az expanzió mértéke jelentékenyen növelhető, mert a káros tér valóban hiányzik és kompresszió nem léphet föl, minthogy a kipuffogó nyílás, mint a 2. ábrából látható, mindig nyitva marad. Az expansió tehát a legvégső lehetőségig fokozható. A (4) és (5) dugattyúfoglalétokat az utánaállítható (3) görgős csapágyak segítségéve) úgy állíthatjuk be, hogy azok a (38) bélés (37) belső falának alsó részével szoros érintkezésben legyenek, anélkül, hogy ez a (6) és (7) dugattyúk szoros hozzásimulását a (37) belső falhoz befolyásolná. A (6) és (7) dugattyúk hosszabb és rövidebb karjai ugyanis merev összeköttetésben vannak a körgyűrűalakú (34) csatornákban futó (35) keresztfejekkel. A karok arra valók, hogy a dugattyúk (16) talpát mindenkor szoros érintkezésben tartsák meg a (37) bélés falával, míg a (15) és (20) ellensúlyok a röpítő erő hatása folytán megvédik a (16) talpakat a nyomás okozta nagymérvű kopástól. Ezen új elrendezés lehetővé teszi, hogy a dugattyúfoglalatokat az utánaállítható csapágyak segítségével állíthassuk, anélkül, hogy ennek következtében a dugattyútalpak súrlódási ellenállása a bélés belső falán növekedhetnék. •A hengeres szelep oldalfalában az (51) kiömlési csatornával szemben egy (övcsatorna van elrendezve, amely valamivel szélesebb az (51) csatornánál. Ezen (61) csatorna alkalmazásával elérjük, hogy a (48) szelepnek az (51) csatornával határos fölső fala szorosan nekifekszik a szelepkamra falának. A (61) csatorna keresztmetszete a szemben fekvő kifolyási nyílás keresztmetszetének, valamint a gőznyomásnak számbavételével úgy van megszabva, hogy a szelep lehetőleg teljesen tehermentesítve legyen. Ugyanilyen (61') csatorna van az (50) kifolyási csatornával szemben is elrendezve. A 11^13. ábrák egy compound-gépet tüntetnek föl, amely három hengerből áll, melyek közül a középső a leírt módon van megszerkesztve, míg a két egyformán kiképezett szélső henger némileg módosítva van. A középső henger a (62) hengert a jobboldali géppel közös (63) födőt, továbbá a baloldali géppel közös (64) födőt, végül a (64) és (68) ellensúlyokkal fölszerelt (65) és (66) dugattyúkat és az ezekhez tartozó karokat foglalja magában, mely utóbbiaknak keresztfejei körgyűrűalakú csatornákban mozognak és ekként a dugattyúk ide-oda tolódását idézik elő. A szélső gépek a (69) és (70) hengerekből, (71) és (72) henger- x födőkből, (73) és (74) dugattyúkból és az ezekhez tartozó (75) és (76) ellensúlyokból állnak. Ezen gépek hengereiben három-három dugattyú jár, miként ez a 12. ábrán látható és a (77) bélés úgy van elrendezve, hogy vastagabb része fölül van, míg a középső gép (78) és (79) bélései alul vastagabbak (11. ábra). A három gépnek egy közös (80) tengelye van. A vezérlő szelep a középső gépben van elrendezve s egy üreges (81) hengerből áll, mely a (82) kamrában foroghat. Ezen a szelepen is megvannak a rendes (83) kifolyási csatornák, amelyek a (62) henger (84) beömlési csatornáival közlekednek. A középső henger (85) kiömlési kamrája (13. ábra) közvetlenül a (81) szelep mögött van elrendezve. Ezen kamrához csatlakozik a receiver, amely a (86) csatornából áll, melynek (87) és (88) elágazásai a (69) és (70)