52786. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító könnyű és nehéz szénhidrogének számára

— 2 ben Lévő (18) nyílás a (6) harántdarabbal való kapcsolat előállítására szolgál. A (7) köpenybe a ferde fenekű üreges 19 betétdarab van beillesztve, melyen egy (vagy több) csőalakú 20 darab hatol át harántirányban úgy, hogy a betétdarabban a (20) darab körül egy U-alakú átbocsátás képeztetik. A mindkét végén nyitott (20) darab a (19) betétdarabot körülvevő (7) köpeny belső terével kapcsolatban áll ós a (20) darabon szintén (21) csővek hatolnak át, melyek alul az U-alakú átbocsátásba torkollnak és pedig a (19) betétdarab ferde feneke fölött, míg fölül épúgy, mint az átbocsátás szárai, a (7) elgőzölögtetőkamra (10) födele alatt nyílnak és így a gép (8) szívócsővéhez vezető (6) harántdarabbal összeköttetésben állnak. A porlasztott nyersolajat bevezető (12) cső, mely a (7) elgázosítókamrán áthatol, a (19) betétdarab U-alakú átbocsátásába torkollik, A (19) betétdarab legmélyebb helyétől kiinduló, a köpenyen áthatoló (22) cső a- betétdarab legmélyebb helyén összegyűlő visszamaradt nehéz olajok és gyanták elvezetésére szolgál. A bevezetett, az előgőzölögtetőkamrába való belépése előtt porlasztott nyersolaj, levegő beszívása mellett, a (12) csőből a (19) betétdarabba lép, az U-alakú átbocsátáson és a (21) csöveken, valamint a (18) nyíláson át fölfelé áramlik és emellett az elgőzösítőkamrába bevezetett, a (19) betétdarabot, valamint a (21) csöveket a csőalakú (20) darabon belül kürüláramló kihasznált gázok által elgőzölögteti és egészen a tökéletes elgázosításik hevíttetik, mimellett a kiváló nehéz olajok és gyanták a ferde fenéken lefolyva, a betétdarab legmélyebb helyén összegyűlnek és a (22) csövön át eltávoznak. Ilymódon a porlasztott nyersolajból és levegőből álló keveréknek egy az elhasznált gázok által fűtött nagy fölülettel való oly benső érintkezését érjük el, hogy a keveréknek mindegyik részecskéje elgőzölögtetik, Míg a kipufogógázok merőlegesen ütköznek a fűtőtestekbe úgy, hogy a lehető legnagyobb melegátadás következik be, addig az elgőzösítendő gázok részére szabad út áll rendelkezésre, hogy azok akadálytalanul és mégis elgőzölögtetve kerülhessenek a gépbe. Minthogy a nyersolaj már az elgőzölögtetőkamrába való belépése előtt porlasztatik, ennekfolytán mindig csak a porlasztott folyadék kerülhet az elgőzölögtetőkamrába, mig azok a gőzök, melyek máskülönben a fecskendőfúvókának az elgőzölögtetőkamrában való elrendezése folytán a fecskendőfúvóka hevítése következtében időnként képződnek, nem jutnak az elgőzölögtetőkamrába és ezáltal a gép szabálytalan dolgozásának hátrányát kiküszöböljük. Hogy már most a gépet tetszésszerint vagy a szükséghez képest benzinnel vagy elgázosított nyersolajjal tartsuk üzemben és pedig egyetlen állítóelem segélyével, az (1) esőtől oldalt a vezérműemeltyű segélyével eltolható (23) állítórúd van elrendezve, mely a (24) csap segélyével a benzinvezeték (4) beeresztőelemével összekötött (25) villába kapaszkodik és a 26 menesztőkar által azon (27) beeresztőelemmel (tolattyúval vagy hasonlóval) van összekötve, amelyik az elgázosított nyersolajat az elgázosítóból a gépbe vezeti. A két beeresztőelem oly kölcsönös elrendezéssel bir, hogy a vezérműemeltyű működtetésénél először csak a benzin beeresztőeleme nyittatik, ellenben a nyersolaj beeresztőeleme zárva marad (1. ábra). Ez az utóbbi elem az állítórúdnak ellentétes irányban történő eltolásánál azonban csak akkor nyittatik, ha a benzinbeeresztőelem már zárva van (2. ábra). Ilymódon tehát a vezérműemeltyűnek megfelelő beállítása által a gép üzembentarfcására fölváltva benzint vagy elgázosított nyersolajat használhatunk tüzelőanyag gyanánt. Az állítórúdnak azon helyzetbe való visszavezetése, melynél mindkét beeresztőelem zárva van, rugók által önműködően történhetik úgy, hogy a vezérműemeltyű eleresztésénél a gép önműködően megállíttatik. Azok a nyílások vagy csövek, melyek az elgőzölögtetőkamra előtt a porlasztott tüzelőanyaggal keverendő hideg vagy meleg