52755. lajstromszámú szabadalom • Légsúlymérő

— 2 — elegendő. Oly célokra szolgáló készülékek­nél, melyeknél a légnyomás erősen ingado­zik, pl. hegymászóknál, oly légsúly mérőket alkalmazunk, melyeknél a cső keresztmet­szetváltozása aránylag jelentékeny vagy pedig az egész tekintetbe jövő légsúly mérő­hossz t több csőre osztjuk el, mimellett az illető csöveket alul át kell hajlítani. Ha a higany annyira esik, hogy az alul fölhajlí­tott, fölfelé irányított szárba belép, a lég­súlymérő mint közönséges szívócsöves lég­súlymérő hat és pontosabb mérésekhez a következő, megfelelően szerkesztett haj csö­ves légsúlymérő alkalmazandó. Ily légsúlymérők elkészítéséhez oly csö­vekre van szükségünk, melyek bizonyos szűküléssel bírnak. Ez megnehezíti ugyan gyáriparszerü előállításukat, de a dolgon azáltal lehet könnyíteni, hogy csak az (a' a" és b' b") csőrészekhez, melyekben a hi­ganyfölszín rendszerint van, veszünk pon­tosan kaliberezett csöveket. Közben, tehát (a" és b') között a eső tetszőleges átmérő­vel bírhat, mint azt a 2. ábrán sémásan je­jeztük. Mint a 3. ábrán (c)-nél jeleztük, lég­csatornát is lehet alkalmazni, mely ismert módon hat. Annak megakadályozása céljából, hogy a légsúlymérő meghajlításánál higany folyjék ki, ha a fonal megszakad, valamint a por behatolásának megakadályozása céljából, alul hattyúnyakalakú csövet alkalmazha­tunk, mint azt a 3. ábrán (d) jelzi. Hogy a légsúlymérőt gyakorlatilag köny­nyen lehessen előállítani, a 2. ábrán föltün­tetett alak ajánlatos, melynél a cső fölül és alul állandó, a középen tetszőleges ke­resztmetszettel bir. Ha emellett (q) az (a7 és a") köaött lévő keresztmetszet nagysága, (q') pedig a (c' és b") között lévő kereszt­metszeté, a közönséges légsúlymérő 1 mm.­jének a hajcsöves légsúlymérőnél (q', q, q') mm. felel meg. Ezek szerint tehát könnyű tetszőlegesen nagyobbított skálával biró hujesöves légsúlymérőket készíteni. Még megakarjuk jegyezni, hogy az ily­kép összeállított cső utánvizsgálása vagy a beolvasztás előtt vagy a készre töltött és fölfüggesztett légsúlymérőn eszközölhető. Az első esetben a vízszintesen elhelyezett csövön meghatározott higanymennyiség haj­tatik át, a második esetben a légsúlymérőt kapcsolatba hozzuk egy légtartállyal, amely­ben a nyomást változtatni és mérni lehet. A hőmérséklet ingadozásai hajcsöves lég­súlymérő adataira kisebb befolyással van­nak, mint közönséges légsúlymérőire, mert utóbbiaknak hibaforrása a higanynak a hő­mérséklet ingadozásai által okozott sűrűség­változásokban rejlik és mert a higanylég­súlymérőnél főkép az üvegkeresztmetszet­nek több mint 10-szer csekélyebb változá­sai jutnak érvényre. Ez okból itt különösen megengedhető a műszerek oly hitelesítése, hogy középhőmérsékletnél minden további nélkül null C fokra redukált légsúlymérő­állást mutatnak. Ezenkívül természetesen, épúgy, mint finomabb aneroidlégsúlymérőknél itt is meg van engedve, a hőmérséklet befolyásának többé-kevésbbé tökéletes kompenzációja cél­jából a vakuumba bizonyos lég- vagy gáz­mennyiséget bebocsátani. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Légsúlymérő, mely lefelé nagyobbított, aránylag csekély átmérőjű csőből áll, amelyben egy higany fonal a légnyomás ájtal szabadon tartatik. 2. Az 1. igényben védett légsúlymérő foga­líatosítási alakja, mely fölső és alsó cső­darabból áll, mimellett ezen csődara­bok mindegyike állandó keresztmetszet­tel bír és ezen két csődarab kö .ben fekvő, tetszőleges keresztmetszetű darab által van összekötve. 3. Az 1. vagy 2. igényben védett légsúly­mérőknél rezgéseket létesítő berende­zés alkalmazása. (1 rajzlap melléklettel.} i'alias részvénytársaság nyomdája Budapesten.

Next

/
Thumbnails
Contents