52747. lajstromszámú szabadalom • Alapvonaltávolságmérő

2 — fölött, akkor az a körülmény, hogy ferde megfigyelés mellett a képek elrendezése a föntemlített módon fölcserélhető, egyidejűleg léghajók vagy hasonlók megfigyelése részére azt az előnyt adja, hogy a léghajóra irányított műszerbe való betekintés megkönnyíttetik. . A csatolt rajzon a távolságmérőnek új elrendezése van föltuntetvé.-Az 1. ábra oly távolságmérő szemlencserendszerének tengelyén át vett metszet, mely két egymáshoz szög alatt álló szemlencsével bír, Av. 2. és 3. ábra egy léghajónak a műszer két szemlencséje egyikén vagy másikán át látott képe. A 4. ábra a távolságmérő összerendezésének vázlatos föltüntetése. A rajzon (a, b) jelöli a két szemlencsét, mimellett föltételeztük, hogy az (a) szemlencse egyenes nézésű megfigyelést enged meg, mimellett tehát a szemlencse' tengelye a mérőháromszög síkjához lényegében párhuzamosan fekszik. A szemlencsében ismert módon két egymást keresztező (c, d) prizma kombinációja van elrendezve, mely prizmák közül a (d) prizma tetőélű prizma gyanánt van kiképezve. Ez a két egymást keresztező (c, d) prizma arra szolgál, hogy a műszer alapvonalának végpontjaitól kiinduló sugarakat egy szemlencseprizmához vezesse, mely az (e) romboederprizmábói és egy derékszögű egyenszárú (f) prizmából van összeállítva. A két (e, f) prisma közötti határolórészekben a kétoldalúan visszaverő (g) bevonat van elrendezve, melynek határa a (h) válasz tó élt képezi. A műszernek a 4. ábrán látható összelrendezésénél (i) jelöli az alapvonal végein elrendezett pentaprizmákat, melyek a belépő sugarakat a műszer hossztengelyének irányába terelik, (k) jelöli a két tárgylencsét és (Íj zárólemezeket jelöl, melyek a műszer bevezető nyílásain az (i) pentaprizmák előtt vannak elhelyezve. (m) egy beállítható mérőéket és (n) a leolvasást lehetővé tevő beosztást jelöli. A távolfekvő tárgynak az egyenesnézésű (a) szemlencsén át való megfigyelésénél a (h) választóvonal fölött megjelenő képek a kétoldalúan ható (g) fölületen visszaveretnek és ezáltal megíordíttatnak, ha e visszaverés nélkül egyenesen állóan jelennének meg. A (b) szemlencsén át való megfigyelésnél a (h) választóvonal fölött megjelenő képek abban a helyzetben maradnak, mint amelyben a (g) visszaverőfölület előtt elhelyezett prizmafölület által visszaveretnek. E képek tehát egyenesen állnak, míg a választóvonal alatt megjelenő képek a kétoldaláan visszaverő (g) fölületen való visszaverés folytán megfordíttatnak, ellentétben az (a) szemlencsén át való megfigyeléssel, melynél a képekre a (g) visszaverőfölület nem bír behatással. A 2. ábra egy léghajónak a (b) szemlencsén át való megfigyelésnél kapott képét, míg a 3. ábra a léghajónak az (a) szemlencsén át való megfigyelésnél kapott képét mutatja. A 2. és 3. ábra összehasonlításából kitűnik, hogy a (b) szemlencsén át való megfigyelés biztosabb beállítást tesz lehetővé, mint az. (a) szemlencsén át való megfigyelés. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Alapvonaltávolságmérő, a képmezőben a mérőháromszög síkjához lényegében párhuzamosan fekvő választóvonallal, jellemezve egy szemlencseelrendezés által, mely a választóvonalat képező visszaverőfölületnek ellentétes oldalakról, egymással szöget bezáró irányokban való megfigyelését engedi meg. 2. Az 1, igénypont szerinti alap vonaltávolságmérő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a választóvonal egy kétoldalúan visszaverő tükröző fölületnek határát képezi, mely fölület előtt kétoldalt, egymáshoz szög alatt álló szemlencsék vannak elrendezve. 3. Az 1, igénypont szerinti alapvonaltávol-Ságmérő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy prizmarendszere oly módon - van berendezve, hogy egyenes irányú megfigyelésnél a kép a választóvonal