52731. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényérzéketlen cinkszulfid előállítására

Megjelent 1911. évi julius lió 14-éu. MAGY. ggg KIR SZABADALMI wBB HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 52781. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás fény érzéketlen cink szulfid előállítására. DE STUCKLÉ HENRY WILLIAM MÉRNÖK DIEUZEBEN, EZIDŐSZERINT PARISBAN. A bejelentés napja 1910 szeptember hó 5-ike. Elsőbbsége 1909 szeptember 6-ika. A cinkszulfid, melyet alkáli vagy fföld- | alkáli szulfidoknak alkáli vagy földalkáli cinkátokra való behatása által kapunk, víztartalmú termékeit képe®, mely csak 250° C.-nál magasabb hőmérséklet mellett lesz vízmentessé. A cinkszulfid azonban a hőimérsékletnél sárgás szint vetsz föl, melyet a kihűlés után is megtart, miért js a cinkszulfidnak fehér festék gyanánt való alkalmazása befolyásoltatok. Másrészt a ZnS a levegőn meglehetős könnyen oxydáíódjik és az ezzel a termékkel előállított mázolások annál kevésbbé állnak elllem az időjárás behatásainak, minél több vizet tartalmaz a ZnS, amiből ismét az következik, hogy a ZnS lehetőleg víztelenítendő, ha azt eredményesen festék gyanánt akarjuk használni. A 43367. számú szabadalmi leirás egy eljárást ismertet, melynek célja az, hogy a ZnS bizonyos fokig vízteleniítteissék, melyet nem szabad túllépni, ha azt s

akarjuk, hogy az anyag ne sárguljon meg. Habáraz ezen eljárás szerint készített termék már aránylag állandóan mutatkozik, a tökéletes víztelenítés miégis előnyösebbnek tekintendő. Azt találtam, 'hogy a 250° C.-on túl hevített ZnS megsárgulásia bizonyos mennyiségű cinkoxydnak tulajdonítandó, melyet az al- ! | kálikus vagy földalkálikus cinko'ldatofcb|ó>l alkáliszulfid vagy földalkáliszulfid általié^ csapott ZnS tartalmaz és hogy ez ^a cinkoxyd a cinkszulfiddal vegyileg kötve van, minthogy az a hígított e©etsavbia,n oldhartatlan, míg a szabad cinkoxyd az említett savban könnyein oldódik. Azt találtam továbbá, hogy a kötöttl cinkoxydnak cinkszulfiddá valjó átalakításánál oly terméket kapnak, mely hevítés által megsárgulás nélkül tökéletesen vízteleníthető. A cinkoxydnak cinkszulfiddá valjó átalakítására eddigelé ismert eljárások a jelen esetben nem adtak mindnyájan kielégítő eredményt. így pl. a kénalkáli vagy föidalkáli szulfid oldatai a kötött cinkoxydnak csak csekély részét alakítják át cinkszulfiddá, még akkor is, ha a főzést hossaú időn át folytatjuk. Ellenben az átalakítás sikerül, ha azt csekély ammoniumszulfhydrát fölösleg jelenlétében nyomás mellett körülbelül 155°-ra valjó hevítés által végezzük. Továbbá a kénhydrogén folysav jelenlétében a kötött cinkoxydot oly mértékben alakítja át cinkszulfiddá, hogy az ekképen kezelt termék a vörös izzásra) hevítve, többé nem sárgul meg. Végül azt ta! láltam, hogy az átalakítást a cinkoxyszul-