52715. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogénoxidoknak nitrgént és oxygént tartalmazó gázkeverékekből robbanásszerű elégés útján történő előállítására

_ 2 — Ív durranó gázzal végzett kísérleteknél (lásd: Donath & Frenzel «Die technische Ausnützung des atmospharischen Stickstoffsi). 157. old., 1907). Háusser ugyanis egy 0*551. űrtartalmú bombában komprimált világító gáznak és levegőnek meghatározott összetételű keverékét robbantotta föl és úgy a nitrogénoxyd mennyiségét, mint a röbbanási hőmérséket is meghatározta ismert módon a robbanási nyomásból. A hőmérsékletből? valamint az elégett keverék oxygén- és nitrogéntartalmából a termikus egyensúlykoncentrációt Nernst szerint kiszámította és a 0-24% NO értéket kapta, míg a kísérlet eredménye 027% NÓ volt. Az elmélet és kísérlet közötti jó megegyezés a nitrogénoxydképződés termikus jellegét bizonyítja, ami által a maximális átalakulás ezen reakciónál megállapítottnak látszott. A mellékelt rajz 1. ábrája ezen Hausserféle kísérletnél a robbanási nyomás és egyúttal a robbanási hőmérséklet változását mutatja. Az idő az abscissatengelyen, a robbanási nyomás pedig az ordinatatengelyen van fölrakva. Az (a-^b) diagrammgörbe és a vízszintes (c—d) érintő közötti rövid érintkezési távolság azt jelenti, hogy a robbanás véghőmérséklete azonnal ismét lesülyedt. A csekély nitrogénoxydmennyiség, amely egyébként úgy az elmélet, mint a kísérlet szerint is várható volt, a nitrogén és oxygén ezen elégetési módját technikai és gazdasági szempontból kilátástalannak mutatta. Ily csekély nyeredék mellett semmi sem indíthatott arra, hogy ezen eljárást, esetleg nagyobb robbantó edények alkalmazása mellett a gyakorlatba bevezessük, mivel a folyamatra vonatkozólag elfogadott és kipróbált fölfogás szerint a gazdaságosság már eleve kizártnak látszott. A jelen találmány szerint végrehajtott újabb kísérletek azonban azt mutatták, hogy a termikus egyensúlyi koncentrációnál jelentékenyen nagyobb nitrogénoxydmennyisége* ket kapunk, ha alkalmas eszközök segélyé* vei a robbanási nyomást és ezzel a robbanás végső hőmérsékletét hosszabb ideig tartjuk állandó magasságban,. mint amennyi a termikus egyensúlykoncentráció eléréséhez szükséges. , Ha pl. a fonti kísérletnél használt világító gáz és levegő keverékét máskülönben azonos körülmények között, tehát azonos oxygén- és nitrogéntartalom, továbbá azonos robbanási hőmérséklet mellett egy 1*65 1. űrtartalmú bombában égetjük el, akkor a kapott nitrogénoxydmennyiség 0'54°/o lesz. A nyomás változását ezen robbanás alkalmával a 2. ábra mutatja, amely az 1. ábrával szemben csak azt a lényeges különbséget tünteti föl, hogy a robbanási nyomás hosszabb ideig marad fönn, amennyiben a (g—h) érintő az {e—f) diagrammgörbét hosszabb darabon érinti. Még kedvezőbb lesz a kapott nitrogénoxydmennyiség szénoxyd és levegő keveréke esetében. Ha en$ek összetételét úgy választjuk meg, hogy az oxygén- és nitrogéntartalom, valamint a robbanási hőmérséklet is megközelítőleg ugyanolyan legyen, mint a világító gáz ós levegő keveréke esetéhen volt, akkor az 1*65 1. űrtartalmú bombában robbanás alkalmával 0:80% NO képződik-A 3. ábra az ehhez tartozó diagrammot mutatja. A robbanási nyomás itt még tovább marad állandó, mivel az (i—k) diagrammgörbe és az (1—m) érintő közötti érintkezés itt még hosszabb szakaszon áll fönn, mint a 2. ábrán. Mivel ezen kísérleteknél a nitrogénoxyd képződésére nézve mérvadó mennyiséggel, a robbanási nyomás ég ezael a robbanási hőmérséklet időtartamának kivételével, körülbelül egyenlők voltak, a kiértetekből az következik, hogy a termikus egyen&úlykoncentrációnál jelentékenyen nagyobb mennyi* ségű nitrogénoxydot kaphatunk és azáltal, hogy a robbanási nyomát a

termikus egyensúlyi koncentráció eléréséhez szükséges időn túl Állandó magasságba tartjuk. Azon kedveső befolyás, amelyet a robbanási nyomásnak állandó magasságon való tartása gyakorol, egy 100 L űrtartalmú bombával huzamosabb ideig végaett kísérleteknél is mutatkozott. A bomba világító gáz ós levegő keverékéből volt töltve,