52677. lajstromszámú szabadalom • Folyékony tüzelőanyaggal fűtött vasaló
Megjelent 1911. évi julius hó 12 Sí-én. MAGV KIK SZABADALMI gSg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 52677. szám. XVIII/a. OSZTÁLY. Folyékony tüzelőanyaggal fűtött vasaló. FELDMEYERJÓZSEF GYÁROS MÜNCHENBEN. A bejelentés napja 1910 junius hó 25-ike. Valamely folyékony tüzelőanyaggal fűtött vasalóval szemben a gyakorlatban igen nagy igényeket támasztunk, különösen ha nedves ruhát kell erős légáramlásban a vasaló nagymérvű igénybe vétele mellett vasalni. Ezeknek az igényeknek a borszezvasalóknak számos csak elméleti megfontolásokon alapuló fűtőberendezései távolról sem felelnek meg, miért régóta törekedtem arrra, hogy az ehhez szükséges lehetőleg magas hőmérsékletet a vaBalófenék közvetlen, lehető kiadós fűtésével érjem el. Legutolsó találmányaim segélyével sikerült is a fenék erélyes, közvetlen fölhevítése. Míg ezeknél a javított vasalóknál is érezhető volt azonban az a hátrátrány, hogy a vasaló erősebb igénybevételénél a fenekének a vasalóban elhelyezett gázlángzó csatorna fűtőlángja által közvetlenül fűtött •hosszanti középrésze nem hült le, azonban a, vasaló széle, általában az egész vasaló melegét túlságosan hamar elvesztette. Ennek az az oka, hogy a fenék külső részei, továbbá a fenék és oldalfalak szélei mindig a fehérnemű leghidegebb részeivel érintkezőnek, középrészei ellenben annak már előmelegített részén mozognak. Ennek megfelelően célom az volt, hogy lehetőleg a vasalófenék külső részeit, tehát a fenék és az oldalfalak között keletkező szögletet fűtsem nagyobb mértékben, de ezenkívül úgy, mint eddig, a központi rész erélyes fűtéséről is gondoskodjam. Ezt a kettős feladatot akként oldottam meg, hogy a hőforrásokat a vasalónak a fenékkel egyetlen darabot képező, kivastagított, erős és alacsony oldalfalaiban képezem ki, melyeket a lángok töve hevít föl a kellő mértékben, míg a lángsugarak a fenéknek (a hőtározás céljából előnyösen bordákkal ellátott) közepe felé irányulnak és ezt is erősen fölhevítik, minek következtében a hővezetés kölcsönössége lép föl annyiban, hogy a hő az oldalfalakról a fenékre terjed és a fenéken közvetlenül fölvett hő az oldalfalaktól átvezetett hővel egyesül úgy, hogy ily módon a fenéklemez oldalszélei és a falakkal szöget képező szélei különösen nagy mértékben fölhevülnek. Eme berendezésnek a csatolt rajzon példaképen föltüntetett fognatosítási alakja az 1. ábrán hosszmetszetben, a 2. ábrán jobb oldalt födéllel, baloldalt födél nélkül fölülnézetben és a 3. ábrán keresztmetszetben | látható. I Ennél a berendezésnél első sorban az alacsony (a) oldalfalak, melyeknek a fenék-