52655. lajstromszámú szabadalom • Berendezés valamely szerkezet két eleme között elrendezett csavarrúgónak az egyik elemmel való összeköttetésére

hüvelyt addig forgatjuk, míg a (b) toldatok az (f) hornyok előtt fekszenek, melyek a rúgó hatása alatt belépnek és a (g) fölfek­vési fölületekhez tolatnak. Ezáltal a csavarrúgó és az összekötőhü­vely a (h) résszel biztosan összeköttetett és a rúgó minden külső behatás ellen, nem­különben a ki- és beszerelésnél való és a működés alatti törés és elhajlás, toválfeá elveszés ellen meg van védve. Ezenkívül a rúgó hatása az összekötőhüvely gömbölyű (i) fejére van átvive, miáltal a rúgónak könnyű és sima működése biztosítva van. Hogy az összekötőhüvely akaratlan szétvá­lása biztosan megakadályoztassák, a beve­zetőhornyok oly hosszúak, illetve az (e) gyűrűhorony oly mélyen fekszik a rúgó­ágyazásban, hogy a hüvely csak alig, vagy egyáltalán nem áll ki az ágyazásból, ha a (b) toldatok a gyűrűhoronyban fekszenek és így a hüvely csak megfelelő szerszámmal forgatható, de kézzel nem. A 2., 4. és 6. ábrákon bemutatott foga­natosítási alaknál a (b) toldatok nem az összekötőhüvelyen, hanem a (h) elem (d) rúgóágyazásának kiilső szélén, míg az egy­máshoz képest eltolt (c) és (f) hornyok az (a) összekötőhüvelyen vannak alkalmazva. A (c) hornyok a hüvelyen egészen végig­terjednek, míg az (f) hornyok belső végét kiugró falrészek határolják, melyek a (b) toldatokra fekszenek és ezáltal a rúgó­ágyazásban a hüvely külső helyzetét ha­tárolják. A hüvelynek a rúgóval együtt a (h) elembe való be- ós kiszerelése ezen foga­natosítási alaknál ugyanúgy történik, mint az 1., 3. és ő. ábrabeli foganatosításnál, amennyiben a hüvelyt egészen a (d) ágya­zás fenekére lenyomjak és azután elfor­gatjuk. A találmány a föntvázolt két foganato­sítási alakon kívül még számos egyéb fo­ganatosítási alakban is kivihető, így pl. az összekötőhüvely legszélső helyzetének hatá­rolására, az első kiviteli alaknál a (d) ágya­zásnak a (g) fölületekkel biró falrészei he­lyett és a második kiviteli alaknak (b) tol­datai helyett egy a (d) ágyazás torkolatába becsavart darab is alkalmazható; továbbá nem okvetlenül szükséges, hogy az össze­kötőtag a rúgót részben körülvevő hüvely gyanánt képeztessék ki, hanem ezen tag a rúgóval körültekercselt orBÓ gyanánt is ki­vihető. A leírt berendezés célszerűen lő­fegyverek alkatrészeibe beágyazott csavar­rúgók részére alkalmas. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés valamely szerkezet két eleme között elrendezett csavarrúgó hatásának az egyik elemmel való átvitelére, jelle­mezve egy a rúgó hatását átvivő össze -kötőtag és az egyik elemben kiképezett rúgóágyazás által (mimellett az össze­kötőtag vagy a rúgóágyazás az össze­kötőtagnak a rúgóágyazásba való beto­lását megengedő bevezetőhornyokkal, valamint az összekötőtag legszélső hely­zetét határoló vezetőhornyokkal van el­látva, mely utóbbiakba az összekötőtag a rúgóágyazásba való hetolása után be­forgatható). 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az összekötőtag toldatokkal van ellátva, melyek segélyével az összekötőtag a rúgóágyazásban kiképezett bevezetőhor­nyokba betolható és egy gyűrűhorony­ban való elforgatás után a bevezetőhor­nyokhoz képest eltolt, szintén a rúgó­ágyazásban kiképezett vezetőhornyokba tolható, mimellett az utóbbiak az össze­kötőtagnak legszélső helyzetében való tartására támasztófölületekkel vannak ellátva. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés ki­viteli akja, jellemezve azáltal, hogy a bevezetőhornyok és az összekötőtagnak legszélső helyzetében való tartására tá­masztófölületekkel ellátott vezetőhornyok az összekötőtagon vannak kiképezve, míg a rúgóágyazáson toldatok vannak alkalmazva, melyek az összekötőtagnak a vezetőhornyokban való vezetésére szol­gálnak. 4. Az 1. igénypont szerinti berendezés ki-

Next

/
Thumbnails
Contents