52629. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fának bogsákban történő szénítésére
Megjelent 1911. évi julius hó 7-én. MAGY. KIR. SZABADALMI YéS HIVATAL SZABADALMILEIRAS 52629. szám. x/k. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés fának bogsákban történő szénítésére. NAGY DEZSÓ MAGÁNZÓ BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1910 augusztus hó 16-ika. Elsőbbsége 1910 november hó 10-ike. Találmányom tárgya eljárás és berendez zés fániak bogsákban történő szénítésére és célja az, hogy a faszén mellett előállított kátrányos melléktermékek termelési hányadát javítsuk. Ezt a célt eljárásunk szerint a füst különleges vezetésével érjük el!. Ugyanis a régebb szénítési eljárásoknál a bogsákbian a füst vezetése akként történt, hogy az égést tápláló levegőt alulról vezet-' ték be, a füstgázokat pedig1 a bogsa burkolatán alkalmazott és fokozatosan magasabban fekvő pontokon létesített nyílásokon vezették el, tehát a tüzet alulrtól fölfelé vezették, minek következtében a.z égéstermények közvetlenül elszálltak, illetve a lecsapódott és lefelé folyó égéstermékek izzó szénrétegekbe jutottak, hol illanóbb alkotó részekre bomlottak szét. Találmányom szerint a füstvezetés a szénítési közben éppen ellentétes, vagyis az alágyújtásnál a, tüzet gyorsan és anélkül húzzaik föl a bogsa csúcsáig, hogy CLZ £L bogsa kerülete felé nagyobb mértékben elterjedhetne, azután pedig a füst vezetését megfordítjuk úgy, hogy a levegőt fölülről, fokozatosan mélyebben létesített nyílásokon vezetjük be és alulról, a bogsa közepén fölmenő csatornán vezetjük el. A füstgázok ekként a hidegebb farétegekbe jutnak, hol azok ne- ! hezebben illanó alkot|ó részei lecsapódnak úgy, hogy a bogsa fenekén gyűlnek össze, honnan alkalmas módon lényeges veszteség nélkül vezethetők el. A csatolt rajzon az eljárás foganatosítására szolgáló bogsa egy foganatosítási alakja az 1. ábrán függélyes metszetben, a 2. ábrán fölülnézetben látható. A bogsának alkialmas, előnyösen köralakú falazott (a) alapzata van, melynek kifelé lejtő fölső fölületét sugárirányú (b) és koncentrikus, köralakú (c, d) csatornák egyes kör-, illetve gyűrűszeletalakú mezőkre osztják. A külső (d) csatornától az ,(e) nyílások vezetnek az alapzatban kiképezett, a kerület felé lejtő sugárirányú (f) csatornába, melyhez a bogsa középpontján fölemelkedő, tűzálló anyagból készült és fölső nyílásán szabályozó (g) csaplószeleppel) vagy tolattyúval ellátott (h) kürtő, a bogsa kerületén pedig a kátrányos melléktermékek elvezetésére szolgáló (i) csatorna csatlakozik. Az (f) csatornák a bogsa középpontja felé is lejthetnek, mint az a rajzon pontvonalasan van ábrázolva, mikor az (il) elvezető csatorna a (h) kürtő alatt fekvő ponttól indul ki. A bogsa ekként kiképezett állandó alap-