52616. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csövek előállítására
— 2 -toztak és vízálló, szívós anyag keletkezett ugyan, de ez csomósodott és már csekély hőmérséklet emelkedés következtében erősen meglágyult. Csak ama tény fölismerése vezetett eredményre, hogy a magában a szurokban lévő kénvegyületeknek van hatásuk, mely tényre abból következtettünk, hogy az előállított .cső minősége a szurokhoz kevert kén mennyiségének csökkenése mérvében javul. Tényleg a szurokból (szén- vagy petroleumszurokból) és megfelelő mennyiségű ásványi töltő és rostanyagokból (aszbeszt, juta) álló és kellő hőmérsékletnél előállított csövek az összes föntebb jelzett követelményeknek tökéletesen megfelelnek. Hogy ezt a hatást nem a kő-, barna- vagy faszén-, illetve petroleumszurokban foglalt kén idézi elő, abból is kitűnik, hogy pl. oly anyagokkal, melyek erre a célra látszólag alkalmasabbak volnának, így Oi—3°/o-ként tartalmazó stearinszurok nem szolgáltat jó eredményeket. Ugyanis első sorban a nevezett szurokféleségekben foglalt kénvegyületek hatnak, melyek pl. thiophenyl, thionaphten, továbbá thiophtén, butyl-, pentyl-, hexylsulíit-, dacára annak, hogy a szurok a desztillálásnál a hőmérsékletet 300°-ig emeljük, a szurokban ép úgy hátramaradnak, mint a könnyű olajok, naphtalin, kén és kéntartalmú gyanták. Ezek a vegyületek az anyag előállítására használt 150—240° hőmérsékletnél folyékonyak, a tömeget átjárják és hydrogent vonnak el, kénbydrogent alkotnak és polymerizálnak ép úgy, mint pl. széndiszulfidban oldott kéntetrachlorid is jobban vulkánozza a kaucsukot, mint a tiszta kén. Hogy a ható kénvegyületek aránylag csekély mennyisége ily kedvező hatást gyakorol, azon csudálkozni nem lehet, mert pl. a közönséges vulkánozott kaucsukban is csak körülbelül l°/o kén van kémiailag kötve. A föntebb jelzett és a kénvegyületek által előidézett kedvező tulajdonságok főleg thiophténre vezethetők vissza, mely a naphtalinhoz hasonlóan hat, amennyiben ez már kis mennyiségben alkalmazva, nagy mértékben fokozza pl. a brikettezésnél hasznólt szurok kötőerejét és igen hozzájárul ahhoz, hogy a tetőfedő kéregpapír hajlékony legyen. Eljárásomnál töltőanyag gyanánt szemcsés homokot vagy gipszet használunk, minthogy kitűnt, hogy más töltőanyagok, pl. magnezit vagy cement, a meleg aszfalttal vagy a találmány szerint szurokkal keverve, nagy rögökké áll össze, melyeket mechanikus úton sem lehet szétosztani, minthogy mindig újból összecsomósodnak és így a rostanyag (juta, aszbeszt) finom szétosztását majdnem lehetetlenné teszik, míg szemcsés homok vagy gipsz alkalmazásánál a fölhevített tömeg változatlan kötőerő mellett aprószemű és porhanyó marad és jó összekeverést enged meg. Üpen ez a körülmény, hogy a csövek mechanikus előállításánál a nyers anyagot szűk csőformákba kell hullatni, csömöszölni és sajtolni, lehetetlenné teszi, hogy más szerkezetű anyagot használjunk. Végül a homok vagy gipsz alkalmazása agyag, magnezit stb. alkalmazásánál pénzügyi tekintetben is előnyösebb. Példa: 20 kg. finom öntőhomokot 15 kg. desintegrált (oroszországi) aszbesztrosttal jól összekeverünk és a keveréket 65 kg. 120°-ra fölhevített kőszénszurokba beleöntjük. A tömeg hőmérsékletét folytonos kavarás közben 160°-ra hevítjük, a hevítést akként vegezzük, hogy körülbelül 1 /t órát igényeljen, mely idő alatt fokozatosan még körülbelül 20 kg. szurkot keverünk a tömeghez. Ezután a képlékeny tömeget csőformába töltjük ós nyomás alatt csővé alakítjuk. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás csövek előállítására sajtolás vagy csömöszölés útján valamely bitument tartalmazó anyag, ásványi anyag (minő a homok vagy gipsz) és rostanyag (juta vagy aszbeszt) keverékéből, azáltal jellemezve, hogy az ásványi és rostanyagokat 100—300° C hőmérsékletre való fokozatos fölhevítés közben szén- vagy petroleumszurokkal keverjük és a keveréket csőformákba töltve, ezekbe sajtoljuk vagy csömöszöljük. Pillu részvénytársaság nyomdája Budapesten,
