52607. lajstromszámú szabadalom • Olajbefecskendezéssel működő égési erőgép
Megjelent 1911. évi julius hó 2 9-én. MAGY gW KIR SZABADALMI |Bn HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 52607. szám. V/d/2. OSZTÁLY. Olajbefecskendezéssel működő égési erőgép. DR OFFENBACHER MARTIN MÉRNÖK NÜRNBERGBEN. A bejelentés napja 1910 julius hó 30-ika. A Diesel-féle eljárás szerint működő égési erőgépeknél az égési anyag befecskendezéséhez szükségelt sűrített levegő rendszerint külön szivattyúk segélyével állíttatik elő. Világos, hogy igeo nagy gyakorlati haszonnal járna az oly megoldás, melynél sikerül a sűrített levegőt magában a munkahengerben előállítani, mivel ekkor külön szivattyú alkalmazása fölöslegessé válnék. Erre való tekintettel már sok oly gépet hoztak javaslatba, melynél a munkadugattyú a kompressziolöket közben levegőt sűrít és azt egy külön tartályba szorítja át, melyből az azután a dugattyúnak viszsza járásakor visszaáramlik és eközben az égési anyagot magával ragadja. Mindezen gépeknek gyakorlati alkalmazása azonban meghiúsult a következő körülmény folytán. Minthogy a befecskendező levegő számára külön kompresszor alkalmazva nincsen, & befecskendező levegő elméletileg véve legföljebb csak akkora, gyakorlatilag véve azonban csak még kisebb nyomással bírhat, mint a mekkora a kompressziólöket végén uralkodó nyomás. Ennek folytán a munkahengerbe való befecskendezés csak akkor indul meg, midőn abban a nyomás az expanzió folytán már csökkent és pedig a befecskendező levegő nyomásánál kisebbé vált. Az eddigi kísérletek már most mind azb mutatták, hogy, ámbár a befecskendezéshez szükségelt ezen nyomás esés elérhető, mégis lehetetlen volt azt az egész befecskendezés folyamán föntartani. A legközvetlenebb és látszólag okvetlenül biztos intézkedés abban állott, hogy a sűrített levegő számára oly nagy tartályt létesítettek, hogy az egyes löketekhez szükségelt befecskendező légmennyiségnek beszorrtása, majd kibocsátása számbavehető nyomásingadozást nem okozván, a tartályban uralkodó nyomás állandóan azonos mértéken tartatott meg. Csakhogy ezen intézkedés nem bizonyult elégségesnek, mert a sűrített levegő tartályának nagy méretei, valamint az abban uralkodó nyomási állandó mértéke ellenére sohasem sikerült az elégést akként foganatosítani, hogy a munkadiagramm a mellékelt rajznak 1. ábrájában föltüntetett helyes alakot kapja, melynél az elégés, utánégés nélkül, állandó nyomással történik és lehetőleg hamar ér véget. Ehelyett mindig a 2. ábrában szemléltetett alakkal biró diagrammok létesültek, melyek nagymérvű utánégést és így az égési anyagban nagy fogyasztást és rossz teljesítményt mutatnak. A jelen találmány tárgya már most az eddigi sikertelenségek okának fölismerésén
