52605. lajstromszámú szabadalom • Csöppfolyós és légnemű testek tovamozgatására szolgáló csavarszárny

- 2 — nek emelkedési szöge. Ha azután az ezen koaxiális henger metszési görbéjén kívül fekvő részeket elhagyjuk, a csavarszárnyon a síkrésznél kisebb emelkedésű részek nincsenek. M' A következőkben a jelen találmány Szerinti csavarszárnyat annak elméleti keletkeztetését is szemléltető rajz kapcsán tüzetesen ismertetjük. E rajzon oly csavarszárny van ábrázolva, melynél a kiindulási alaknak a tengelyre merőleges síkra való vetületében mért kiterjedése 120°, és pedig úgy, hogy a körcikkszerő sikrésznek és a koQoidálís résznek kiterjedése egyaránt 60°. Az 1. ábra előlnézet a 2. ábra fölülnézet. A mint ez ábrákból látható a csavarszárny kiidulási alakja a vízszintes vetületben körívnek látszó, valójában eliptikus (AB) ív által határolt (A, 8, B) szektorból és a (0—Ox, 1—lx, 2—2x) 6—6x, 7—7x, 8—8x) alkotók által meghatározott konoidális fölületből áll, mely utóbbi a 38042. számú szabadalomban ismertetett módon akként keletkezik, hogy a vízszintes kiindulási helyzetben fekvő (0—Ox) alkotó egyik pontját egy vízszintes síkban fekvő (Ox, lx, 2x . . . . 6x, 7x, 8x) hatod köríven, másik pontját pedig egyidejűleg a tengelyen lefelé mozgatjuk, miközben az a rajzban (0, 1, 2) .... és (Ox, lx, 2x) számokkal jelölt helyzeteken megyen át. E esavarfölület konoidális része azonban számos oly részletet tartalmaz, melyeknek emelkedési szöge a körcikkszerű résznek az (A—B) ív (a) húrja által meghatározott és az 1. ábrán valódi nagyságában mutatkozó (BA, 8) emelkedési Bzögénél kisebb, melyek tehát károsak és a jelen találmány értelmében elhagyandók. A konoidális fölületen az emelkedési szög minden pontban más és más, ha tehát az elhagyandó részeket pontosan meg akarnók határozni, úgy az emelkedési szöget minden fölületelemre nézve külön-külön kellene meghatározni és a síkrész emelkedési szögével összehasonlítani. Ez azonban igen körülményes volna, miért is a jelen találmány értelmében úgy járunk el, hogy tudván azt, hogy a konoidális fölületen az emelkedési szög a (t) tengelytől számított különböző sugártávolságokban a tengely felé mindinkább növekedik, megállapítjuk azt a határvonalat, melynél a fölület átlagos emelkedési szöge, melyet a húr ad meg, ugyanaz, mint a síkrész emelkedési szöge. Azon fölületrészek, melyek e határvonalon kívül esnek, kisebb emelkedésűek, melyek pedig a határvonaltól a tengely felé esnek, nagyobb emelkedésűek. Gyakorlati szempontból a kisebb és nagyobb emelkedésű fölületrészek ez átlagos határvonalát akként állapítjuk, hogy meghatározzuk a csavarszárny kiindulási alakjának azon koaxiális hengerrel való metszetét, melynél a körcikkszerű síkrész metszési görbéjének (mely vízszintes vetületében természetesen koncentrikus körív) emelkedési szöge és a konoidális fölület metszési görbéjének átlagos emelkedési szöge ugyanaz. E koaxiális hengernek meghatározása próbálgatás útján oly: képen történik, hogy a csavarnak egymás-S után több koaxiális hengerrel való metszetét határozzuk meg és minden egyes metszési görbének emelkedési szögét a húrnak a második képsíkkal párhuzamos helyzetbe I való elforgatás útján összehasonlítjuk a j síkrész metszési görbéjének emelkedési ] szögével. A rajzban csak azon koaxiális hengernek metszete van föltüntetve, melynél a két fölületrész emelkedési szöge már ' ugyanaz. E henger vízszintes vetülete (h)-val j van jelölve. Vízszintes vetületében úgy a síkj résznek, mint a konoidális résznek metszési j görbéje egy-egy hatod körívnek mutatkozik, i melyek a rajzban (E-F)-vei, ill. (8"—0")-tel [ vannak jelölve. A körcikkszerű (E—F) metszési görbe, ill. ív átlagos emelkedési szöge ugyanaz, mint az (A—B) ívé. A konoidális fölület (8", 0") metszési görbéjének emelkedési szögét úgy kapjuk meg, hogy a (8"—0") húrt 60°-kal azaz a (t) tengelyen j átmenő függőleges második képsíkkal párj kuzamos helyzetbe forgatjuk el és függé; lyes vetületét határozzuk meg, melyben az emelkedési szöge valódi nagyságában látszik. A vízszintes vetületben a (8"—0") húr a 60°-al való elforgatás után összeesik az (E—F) húrral. Ebben a helyzetben két végpontját(8"—0")