52595. lajstromszámú szabadalom • Szabályozószerkezet többfokozatú gőzturbinák számára

•i — Végül az (m) hengerben uralkodó kis nyo­más az (1) dugattyúnak (F4) fölületére a (p4) nyomást fejti ki. Rendes terhelésnél a (d) mellékszelep, a amint említtetett, a további fokozatokhoz ill. az egy és ugyanazon további szájcsövei­hez vezető (e) csatornát zárva tartja, mivel a kazángőznek nyomása nagyobb, mint a bebocsátó főszelep hatása alatt kissé elfoj­tott gőznek az (F2) fölületre ható nyomása. Ha már most a turbina túlterhelést szenved, akkor a törzsszabadalom kapcsán részlete­zett okból a (d) mellékszelep megemeltetik. Alig emelkedett meg azonban a szelep, a gőz a nagyobb (F3) fölület alá tódul, minek folyományaként a szelep nyomban végállá­sába emelkedik, minthogy az (F3) fölület pontosan ennek megfelelően van méretezve. Ekként, az eddigi ily szerkezetekkel ellen­tétben, a további fokozat ill. szájcsövek felé áramló gőz elfojtást nem szenved. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alak az előbbitől abban tér el, hogy az át­szivárgó gőznek a tömítő szelencékbe való elvezetésére szolgáló (n) csatornák a mellék­szelephez képest oly mélyen vannak elren­dezve, hogy azok a szelep kinyitásakor csakhamar elfödetnek úgy, hogy a fölöttük lévő átszivárgott gőz ill. a levegő elzáratik és lökhárító gyanánt hat. Ezenfölül az (FI, F2, F3. F4) fölületeknek egymáshoz való viszonya akként van megszabva, hogy ki­egészítő rúgóerő alkalmazása fölöslegessé válik. Ezen foganatosítási alaknál a kazángőz a dugattyúnak belső (FI) fölületére, a levegő ill. az átszivárgott gőz pedig annak külső (F4) fölületére hat. A kiegészítő (F3) fölület egészen úgy van elrendezve, mint az előbbi foganatosítási alaknál. Lehet az (FI) fölületre kifejtendő állandó nyomást a kazángőz helyett bármely nyomó folyadék segélyével is létesíteni és ezen célból pl. a gép olajszivattyújának nyomó vezetékét a (h) vezetékkel összekötni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 41538. számú törzsszabadalomban vé­dett szabályozó szerkezetnek további ki­képzése, jellemezve egy, a mellékszele­pen kiképezett, ennek megemelése után a bebocsátó szelepen átáramlott gőz ha­tása alá jutó, akként méretezett fölület által, hogy a mellékszelep nyomban végállásába mozog és így a gőzt a tur­binának további fokozataihoz ill. egy és ugyanazon fokozatnak további szájcsövei­hez bocsátja anélkül, hogy azt elfojtaná. 2. Az 1. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve egy, a mellékszelepen kiképezett, hengerben járó dugattyúszerű toldat által, a hol is a hengerbe átszivárgott gőz a tömítő szelencékbe vezettetik, hogy azokban záró gőz gyanánt hasson. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve az átszivárgott gőzt ill. a levegőt elvezető, akként elrendezett csatornák által, hogy azok a mellékszelepnek nyitásakor el­záratnak, amikor is azon hengernek végében, melyben a mellékszelepnek dugattyúszerű toldata jár, az el nem távozott levegő ill. átszivárgott gőz lök­hárító gyanánt hat. 4. Az 1—3. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve a mellék­szelepnek egymáshoz viszonyítva akként megszabott hatásos fölületei által, hogy rugónak alkalmazása fölöslegessé válik. (I rajzlap melléklettel.) PUjUD my^litTiaSAUa HtOKPiM ' SUMttTB.

Next

/
Thumbnails
Contents